Vass Balázs: Repülőgép- és helikoptertípusok (Budapest, 1968)

Repülőgéptechnika

szont határt szab a lapátvégeken fellépő hang­­sebesség. Az időközben kifejlődött gázturbinás sugárhajtóművek lehetővé tették ugyan a re­pülési sebesség továbbnövelését, de ezek a hajtóművek 500—900 km/h sebességek mel­lett nem gazdaságosak. Szükségessé vált tehát olyan újfajta hajtómű kifejlesztése, amely kel­lően nagy teljesítmény mellett egy meghatá­rozott sebességi zónában gazdaságosabb a gáz­turbinás sugárhajtóműnél. így jutottak el a lég­csavaros gázturbina kialakításához, amely 500 és 900 km/h sebességi határok közötti repülés során a leggazdaságosabb. A légcsavaros gázturbinás repülőgéphajtó­művek elvi felépítésben annyiban különböznek a gázturbinás hajtóművektől, hogy a tolóerő nagyrészét nem a fúvócsövön kiáramló gáz, hanem a gázturbinával hajtott légcsavar által felgyorsított levegő reakcióereje szolgáltatja. E hajtóművekben a turbina tehát nemcsak a kompresszort, hanem a légcsavart is forgatja. Ebben az esetben az összes rendelkezésre álló hőenergia és nyomás majdnem teljesen a tur­binában alakul át mechanikai munkává és csak kis része (10—20%-a) marad a fúvócsőben a kiáramló gáz mozgási energiájában. A légcsa­varos gázturbinák szerkezetileg leginkább ab­ban különböznek a gázturbinás sugárhajtó­művektől, hogy a légcsavar és a turbina között fordulatszámcsökkentő áttétel van. Ez azért szükséges, mert a turbinakompresszor egy­ség fordulatszáma jóval nagyobb, mint amennyi a légcsavar jó hatásfokú működéséhez szüksé­ges. A hajtómű működésekor a légcsavarkörön jóval nagyobb mennyiségű levegő áramlik át, mint a fúvócsövön, ezért azonos nagyságú tolóerő létrehozásához a légcsavarnak kisebb mértékben kell a levegőt felgyorsítania. Ebből következik, hogy a légcsavaros gázturbinás hajtás vontatási hatásfoka jobb, mint a tiszta sugárhajtású gázturbinás hajtóműé. Ez azon­ban csak jóval a hangsebesség alatti repülési sebességekig (700—800 km/h-ig) érvényes, mert a hangsebesség közelében a légcsavar vontatási hatásfoka rohamosan csökken, a lég­csavarlapátok végén a hangsebesség közelében fellépő, nagy veszteségekkel járó lökéshullá­mok megjelenése miatt. A légcsavaros gázturbinák és a gázturbinás sugárhajtóművek szerkezetileg abban is kü-35. ábra. Páros hajtóműelrendezés a törzs végén 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom