Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Csongrád megye
74. kép. A szegedi hajóhíd. Hedrich metszete 1808 előttről Szeged Szolnok és Tokaj mellett Szeged a harmadik város, amely az elmúlt századok folyamán hivatott volt arra, hogy kihasználja a Tisza jelenlétét s a szárazföldi és vízi forgalom központjává nője ki magát. Szeged—amenynyire tehette — meg is felelt ennek a feladatának. Valóban váltópontja lett a közlekedésnek, végállomása a tutajoknak, gyűjtőhelye a nyugatra irányuló terményszállítmányoknak-A török megszállás alól való felszabadulás utáni évszázad folyamán a Tisza két partját nemcsak állandó kompjárattal, hanem hajóhíddal is összekötötték. A XVIII. század végén kiadott céhleveleken Sc. F. Hedrich fametszetének mását láthatjuk, amely Szegedet a Tisza balpartjáról nézve ábrázolja. A metszet egy sor vízimalmot és egy hajóhidat ábrázol (74. kép). A hajóhíd helyébe építendő állandó híd gondolata a budapesti Lánchíd építésének mintájára az 1840-es évek elején vetődött fel. Félmillió forintos kölcsönt akart a város felvenni, hogy a kőpilléreken nyugvó első tiszai lánchíd felépülhessen. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. A következő évben a híd vámjövedelmének bérlője Zsótér János terjesztette elő javaslatát és tervét állandó kőhíd építésére. A javaslatot megtárgyalták és utána a Helytartótanácshoz terjesztették. Eredmény azonban nem született. Fordulatot adott az állandó Tisza-híd ügyének a vasútépítés. Először 1852-ben vetődött fel a gondolat, hogy a vasút átvezetésére a Tisza-híd Szegeden épüljön. Előbb meg kell küzdeni az ellenjavaslattal, amely szerint a vasútvonal a folyót a Bács megyei Kanizsánál lépje át, de végül is sikerült a szegedi Tisza-híd gondolatát valóra váltani s a híd építése 1857-ben megindul (75. kép). Ez a hídépítés technikatörténeti szempontból nagyon nevezetes, mert itt süllyesztették az ország legelső légnyomásos keszonjait, amelyek világviszonylatban is a legelsők közé tartoznak. A híd terveit a Szab. Osztrák—Magyar Vasúttársaság Cézanne francia mérnökkel készíttette, a kivitelezést pedig az ugyancsak francia M. M. Ernest Gouin vállalat végezte el. A hídépítésről maga a tervező mérnök 1859-ben az Annales des Ponts et Chaussées hasábjain igen részletes beszámolót tett közzé francia nyelven. A hídszerkezet részletes sztatikái vizsgálata 87
