Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Borsod-Abaúj-Zemplén megye

felé enyhén lejt. Középen egy-egy 1,10 m magas kő­rózsa díszíti a hidat (58. kép). A dongaboltozat, amely a hídpályát hordozza, a híd­­pálya alatt vízszintes alkotókkal van átvezetve és bár a híd déli homlokfal síkjában el van falazva, körvonala jól kivehető. A boltozatot a homlokfalaknál és még öt közbenső helyen bordák támasztják meg, amelyek kö­zül a két észak felőli félköríves, az öt dél felőli pedig csúcsíves. A híd szerkezeti kialakítása egyedülálló, csúcsíves külső alakja is igen ritka. Építésének története felderí­tetlen. Méreteiből és kialakításából arra lehet követ­keztetni, hogy mai alakját a XVIII. században nyerte. 58. kép. Az olaszliszkai csúcsíves híd támbordái és a kődísz a mellvéd közepén A híd a műemlékjegyzékben nincs feltüntetve, s az irodalomban sincs megemlítve. A Zemplén megyei utak és hidak 1833. évi össze­írásában a hidat feltüntették. A latin nyelvű irat az útszakaszokat írja le, megjelöli, hogy ki van-e építve vagy nincs. A hidakra vonatkozó megállapítások általában a megjegyzés rovatban szere­pelnek, itt azonban az útszakasz határa a híd. ,,A rivo Bartamas per Oppidum Liszka usque pontem lapideum in superiori fine oppidi, structum 575 org." Tehát magyarul a Bartamas folyótól kezdve Olaszliszkán át a falu felső végén levő kőhídig kiépítve 575 öl. Nagyon valószínű, hogy a híd a fenti összeíráskor már mai alakjában állott fenn, miután az út — a szöveg szerint — ekkor már ki volt építve. Onga HERNÁD-ÁRTÉRI HÍDSOR A régi galíciai országúton, a település nyugati szé­lén, a vasúti sorompótól száz lépésnyire az út 5 + 556 szelvényében kétnyílású öreg kőhíd áll. Az árok, ame­lyet áthidal, csupán az út árkát köti össze a szemben levő mélyebb fekvésű területtel, így ma már a híd csak átereszt pótol. De régebben, a vasúti töltés meg­építése előtt, ez a híd is része volt annak a hídsornak, amely a Hernád árterén keresztül a gesztelyi hídig vezető töltésben az összefüggő mélyfekvésű területeket áthidalta és — nagyobb árvizek esetén — a vízlefolyást megkönnyítette. A vasúti töltés ezt a hidat elkülöníti az ártértől, így az ma már nem tekinthető ártéri híd­nak, holott annak készült. A híd terméskőből épült. Alacsony mellvédfala van, amelynek felső vonala vízszintes. A hídnyílások 2,95 és 3,05 m méretűek, a szélesség 7,10 m, a híd hossza 14,00 m. A híd szélessége az úton nem okoz szűkületet. A szárnyfalak kb. 10°-kal hajlanak el a hídtengelytől. A falazatokon szélesítés nyomai nem láthatók. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom