Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Békés megye

MENYHÁRT-HÍD A Menyhárt-híd az Élővíz csatorna első hídja a várat övező park közelében. A kórház felé vezető Szent László út folytatásában áll és átvezet a görögkeleti román templom előtti térre. Homlokzati falai és bolto­zata betonból épültek. Egyetlen íve szegmens alakú, igen jó benyomást kelt a szépen rendezett folyóparton. Mellvédjei nincsenek, helyettük vaskorlát védi a kon­zolokra helyezett vasbeton gyalogjárókon közlekedő gyalogost. A konzolok kissé takarják ugyan a falazato­kat, de ugyanakkor védik is őket a túlerős időjárási behatások ellen (43. kép). A híd nyílásmérete 8 m, a híd szélessége 10 m, amiből 6 m a kocsiútra, 2—2 m a gyalogjárókra esik. A homlok­zatot a konzolokon kívül, faragott követ utánzó beton­­hézagolás élénkíti. Az érdes és sima betonfelületeknek és a mesterséges hézagoknak a hídon látható kialakí­tása erősen mesterkélt megoldás, melyet azonban a század elején a betonfelület egyhangú és sivár hatásá­nak javítására kiterjedten alkalmaztak. A Menyhárt-híd helyén álló fahídnak téglából leendő újjáépítéséről a város közgyűlési jegyzőkönyveiben 1875-ben olvasunk. A téglahíd építésére ,,4000 frt 43. kép. Menyhárt-híd, Gyula lévén előirányozva, tekintve hogy az faanyagból is a szükséghez képest elég szilárdan és sokkal olcsóbban megújítható, mert a hozzávaló fa kellékek nagyobb része a város erdejéből is kikerül, ezen hídnak építése rendeltetik el, s a mérnöki számításhoz aránylag az építési költség 2000 frt-ra leszállíttatik.” A további jegyzőkönyvekből sajnos ma már nem lehet megállapí­tani, hogy a fenti határozat alapján milyen jellegű át­építést végeztek a hídon. Valószínűnek látszik, hogy a régi fahidat felújították, s ahhoz esetleg téglából híd­főket készítettek, ha korábban fa-hídfők voltak. Ilyen átépítésre utalhat a Békés megyei Közlöny 1879. augusztus 19-i száma, amely a Német-híd átépítésével kapcsolatos cikkében megemlíti, hogy Gyulán a város­ban levő fahidakat már mind korábban „konfiskálták” s helyükbe kőhidakat építettek. A hidat csak 1907-ben építették fel ilyen formában, ezt megelőzően azonban 1904-ben a város a hidat a hozzávezető két utcával együtt átadta a vármegye kezelésébe, úgyhogy a jelenlegi betonhidat már nem Gyula városa, hanem Békés vármegye építette. Az erre vonatkozó szerződést Glasner Ernő buda­pesti vállalkozóval 19249 Kor. 60 fill, értékben, 1907. szeptember 14-én kötötték meg. A híd a Műemlékjegyzékben M. J. jelzéssel van fel­tüntetve, ami tévedés, mert a Menyhárt-híd néven nyilvántartott adatok a Német-híd adataival azonosak. Ezt a tévedést Gyula városképi és műemléki vizsgálata­kor követték el és a jelen könyv megjelenéséig közre­adott adatközlésekben is jelentkezett. Az említett vizsgálat Gyula két hídját, éspedig a Szent László út meghosszabbításában álló Menyhárt-hidat és aTáncsics Mihály út meghosszabításában álló Német-hidat össze­téveszti. Az egyik híd fényképét a másiknak helymeg­határozásával s az építéstörténeti adatokat keverten adták közre. Az időközben történt adatközlések, ame­lyek ezt a vizsgálatot forrásmunkának tekintették, ugyancsak tévesen sorolják fel a Menyhárt-híd adatait és Menyhárt-híd felirattal a Német-híd képét mutatják be. Jelen sorokkal, valamint a Német-híd leírásához 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom