Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Békés megye
köríves boltozati! híd áll, téglából falazott ívekkel, pillérrel és hídfőkkel, továbbá betonból készült, díszes kiképzésű balluszteres mellvédekkel (33. kép). A nyílások 3,20 m méretűek (1 öl 4 láb), a híd szélessége — a mellvédekkel együtt — 6,40 m, teljes hossza 12,70 m. A szélességi méret élénken megkülönböztethető három részre tagozódik, a két szélső 1,40— 1,40 m széles részt utólag toldották a hídhoz, amelynek eredeti szélessége 3,80 m (2 öl) lehetett. A toldott részeken a boltozatok záradéka összefüggő betongerendát alkot, az eredeti boltozatokon nincs külön záradékkő. Legjobban feltűnik az utólagos hozzáépítés a szárnyfalakon. Az eredeti szárnyfalak 45° alatt csatlakoztak a hídfőkhöz. Ezeket a hozzáépítéskor nem bontották el, hanem a toldott hídfőktől kiindulóan — felényi törésszöggel — új szárnyfalakat építettek, amelyek a régieket középtájt metszik. A szárnyfalak jelenlegi látható felületének közepén tehát törés van, innen a hídfő felé kb. 22°-kal, a szárnyfalvégek felé pedig kb. 45°-kal hajlanak el a hídtengelytől. Battonya A Mezőhegyesről az országhatár felé vezető út a vasútállomás és a település központja közötti összeköttetést szolgálja. Ez a szakasz keresztezi a Szárazeret, amelyen kétnyílású, téglaboltozatú híd áll, közel a tanácsház és a vele szemben álló kéttornyú templom által hangsúlyozott faluközponthoz. A híd környezete rendezett, a széles főutca, a templomig érő park, a víz mellett álló szép öreg nyárfák jó benyomást keltenek. A híd boltozatai fekvő kosárívek, másfél tégla vastagságban, kötésben falazva. A szárnyfalak enyhén A balluszteres mellvéd csak a szárnyfalak töréspontjáig ér, a régi falon nem folytatódik. A híd középső pillére a vízfolyás felőli oldalon ívelt ék alakban kíhegyesedik, az ellenkező oldalon támbordaszerűen kiugrik a homlokfal síkjából. Jó benyomást kelt a boltzáradéknak a homlokfalsíktól való kiugratása is. A híd alatti vízfolyás jellegzetes alföldi ér, télen hótenger, tavasszal vízállás, nyáron porszáraz, alig fellelhető mederrel. A hidat a XIX. század második felében a Telekiuradalom építtette, amelynek majorságából a község alakult. Építésének időpontja minden valószínűség szerint az uradalomhoz tartozó kastély építéséhez kapcsolódik és felderítésre vár. A híd kiszélesítésének időpontja — mint ezt a betonelemek jelenléte alapján megállapíthatjuk — már a jelen század első negyedére esik. Ez az időpont valószínűleg a kastélyt körülvevő kerítés építésével esik össze, amelynek betonoszlopai a híd mellvédjével konform részletkiképzéseket mutatnak. —15—20°-kal — hajlanak el a hídtengelytől. A mellvédek a boltozatok fölött vízszintes, onnan kezdve a szárnyfalvégek felé enyhén lejtős vonalozásúak. Fedkövek helyett téglarakat védi a falazatot. Mindkét homlokzat síkfelület, amelyet csak 3—3 vízkieresztő élénkít, párkány, pillérvég vagy egyéb tagozat nincs. A vízkieresztők közül csak a nyugati szélső működik, a többi mind el van tömődve. A hídnyílások mérete egyenként 5,60 m (3 öl), a híd szélessége 6,90 m (3 és fél öl), teljes hossza 29,50 m. Mellvédjeinek magassága 1,00 m, másfél tégla vastagon falazva. A híd ferde, az út és a vízfolyás tengelyeinek szöge kb. 75°. 59 BÉKÉS MEGYE
