Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Régi hidak problematikája - Vashidak
Karánsebesen. Minthogy hidjai a magyar és külföldi irodalomban megfelelő méltatásban részesülnek, e helyen csak röviden ismertetjük a hidak főbb adatait. A lugosi Csuka-patak híd 1833-ban épült, 18,45 m nyílással, ívének nyílmagassága 2,60 m. Tizenkét évig állt fenn, 1845-ben beszakadt egy bivalycsorda alatt. A herkulesfürdői — mehádiai — Cserna-híd 1837- ben épült 40 m nyílással, ívének nyílmagassága 4,30 m. Hatvan évig állt fenn, 1896-ban cserélték ki korszerűbb szerkezetű híddal. A karánsebesi Temes-híd 1842-ben épült 55 m nyílással, ívének nyílmagassága 6.64 m. Ugyancsak hatvan évig állt fenn, 1902-ben elbontották. Annak ellenére, hogy a fenti három híddal Maderspach bebizonyította nemcsak a vasanyagnak a hídépítésre való alkalmasságát, hanem saját terveinek alkalmas és megfelelő voltát is, a vashidak építése még ekkor nem vett nagyobb lendületet Magyarországon. Ahhoz, hogy ez megtörténhessék, előbb át kellett alakulnia az építkezések lebonyolítási rendszerének, ez pedig csak a nagyobb tőkekoncentrációk általánossá válásával, illetve a magyarországi vasútépítésekkel vált lehetővé. Az első igazán nagyszabású vashíd Magyarországon a budapesti Lánchíd, temérdek gazdasági és egyéb erőfeszítés révén jött létre, úgyszólván az egész ország összefogását igényelte. Megnyitása után tíz évvel épült fel a második, ugyancsak nagyszabású vashíd, a szegedi vasúti Tisza-híd. Szinte máról holnapra, észrevétlenül épült meg és már semmiféle gazdasági jellegű nehézséget nem kellett leküzdeni. 46 16. kép. Az első magyarországi vashíd a Kisgaramon 1811
