Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Régi hidak problematikája - Fahidak

12. kép. A szolnoki vasúti Tisza-híd részlete, Reprodukció az 1861. jelzésű elsárgult eredeti fényképről

építkezés ideje alatt használtak arra, hogy a vasútnak a Tisza keleti partján megnyitott vonalára az utasok átmehessenek.

A Tokajnál 1859-ben forgalomba helyezett harmadik vasúti Tisza-híd ismét csak fahíd, amely a balparti oldalon még négy ártéri híddal párosulva figyelemre méltó fahídsorozatot alkot (Aranyos-híd, Górbe-híd, Hosszú-híd, Ladik-híd). Valamennyi faszerkezet 1890-ben épült át vasszerkezetté.

A Dunán a vasúti-híd megépítése sokkal nagyobb feladatot is jelent, de a szükséglet is kisebb, mert a folyó mindkét partja el van látva vasúttal, s a legfőbb közlekedési irány párhuzamos a folyóval. Ezzel magyarázható, hogy az első dunai vasúti átkelés csak 1871-ben, tizenkét évvel az első tiszai vasúti-híd megnyitása után létesült és az sem híd, hanem a gombosi gőzkomp. Később híd épült a gőzkomp helyén, s a komp vastestét átalakították úszóházzá. Ez az úszóház a két világháború közötti időben Újpesten állt kikötve és vízi sportok céljaira használták. Vasúti Duna-híd Magyarországon csak a XIX. század utolsó negyedében létesült, 1876-ban az alsó összekötő vasúti-híd.

36