Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Budapest főváros

azt válaszolta, hogy a Dunaszakasz medrének felvétele alkalmasabb időre halasztandó. De azután hamarosan, már a következő, 1810. év januárjában mégis elővette az előterjesztést és leírt az Építési Főigazgatóságnak, hogy a Pest és Buda között létesítendő hídra tekin­tettel az Óbudai szigettől a Ráckevei szigetig terjedő Dunaszakasz felvételével valamely alkalmas egyén meg­bízására tegyen javaslatot és legyen tekintettel Ekler mérnök személyére. Az Építési Főigazgatóság előter­jesztésében javasolta Ekler mérnök alkalmazását erre a munkára napi 2 forintért, javasolta továbbá 400 forint költségelőleg kiutalását és a helyi hatóságoktól a szük­séges segéderő biztosítását. A Helytartótanács jóváhagyta ezt az előterjesztést s egyben felhívta az Építési Főigazgatóságot, hogy Pest és Buda között építendő hídra vonatkozóan készítsen tervet és költségvetést. A Helytartótanács kiutalta a kért 400 forintot is. Az elrendelt mederfelvételi munkálatok valóban megindulnak. Erről tanúskodik az Építési Főigazgató­ságnak az a panaszbeadványa, amelyben a Helytartó­­tanácsot arról tájékoztatja, hogy a budai körzeti komisszáriátus (ofner Districts Commissariat) meg­tagadta a szükséges segéderőt s kéri a megfelelő intéz­kedések megtételét. Hogy e téren hatásos intézkedések történtek, bizonyítja az a tény, hogy a mederfelvételek végül is megtörténnek s az Építési Főigazgatóság a helyszíni munkálatok eredményét a Helytartótanács­nak 1810. decemberében beterjesztette. Aligha lesz ismeretes e könyv számos olvasója előtt az Építési Főigazgatóságnak a Helytartótanácshoz inté­zett válasza, amelyet a Duna-híd tervének és költség­­vetésének elkészítésére vonatkozó felhívásra adott. Az iktatókönyv erről az írásról az alábbiakat jegyzi fel: A híd előállítására vonatkozó adatokat az 1809. évi 427. sz. felhívásra azzal a megjegyzéssel terjesztjük elő, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az építés tervét és költségvetését elkészítsük, mert ezen a helyen a jég kiszámíthatatlan ereje miatt véleményünk szerint állandó híd meg nem állhat. A figyelemre méltó bejegyzés szó szerinti szövege a következő: Die Data zur Herstellung dieser Brücke wurden in Zusammenhang Nri 427 Ai 809 mit dem Beisatz vorgelegt, dass man den Bauplan samt Über­schlag entwerfen nicht im Stande sey da hierorts wegen der nicht zu berechneten Gewalt des Eises keine stabile Brücke nach diesortigen Erachten bestehen kann. 1810. Dezember 14. Ahhoz, hogy kellőfigyelemre méltassukafenti sorok­ban papírra vetett felfogást, tudnunk kell, hogy az Építési Főigazgatóság az országnak legfőbb és mondhat­nánk szinte egyetlen műszaki tanácsadó szerve volt. Hatásköre kiterjedt az egész ország területére és fel­adata volt az összes közpénzekből való építkezések és egyéb műszaki munkálatok véleményezése a megállapí­tott értékhatár felett. Az intézkedés, tehát az engedély megadása vagy megtagadása már nem tartozott a hatás­körébe, azt a Helytartótanács magának tartotta fenn s a döntésben nemcsak az Építési Főigazgatóság mű­szaki szakvéleményére, hanem ezenkívül a számvevőség pénzügyi szempontból tett észrevételeire is támaszko­dott. Mindazonáltal nem tagadható, hogy az Építési Főigazgatóság a maga idején olyan súlyú hivatalos fórum volt, mint amilyen napjainkban miniszteri szintnél alább el sem képzelhető. Annál meglepőbb, hogy ez a szerv a Pest-Buda közötti állandó híd ügyében annyira negatív álláspontra helyezkedett, hiszen feladatának kellett tekintenie nemcsak az ország jelentősebb építkezéseinek állandó felügyeletét, hanem legmagasabb szinten, a műszaki és építési tudományok haladásáról ismeretek szerzését és azok gyakorlati alkalmazását is. (Műszaki fejlesztési ügykör.) Márpedig ekkor már nemcsak hogy léteztek nagynyílású fahidak és boltozott hidak, hanem meg­indult a vashidak építése is, sőt az írás keletkezésének időpontjában már folyamatban volt Londonban aTemze alatti alagút építése is. Schemerl osztrák útügyi igaz­gató 1807-ben adta ki háromkötetes könyvét, amelyben említést tesz 40—50 öl nyílású áthidalásokról és közli, hogy Magyarországon 30—40 öl nyílású hidakat építe-255

Next

/
Oldalképek
Tartalom