Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Zala megye

( O ,/ , , . //////// ( ''t/fi/li mu/ Wf/r/.u/mtfíf mrc/ t/rJtMtp !/f/ 1//1 iA/ ,/í// Zz/-/// . /T/// '/-/ //>/////zv/' 'A/zr/ív ,i ,; A„/W,A,, ■ 4«. iu/tt 7rrr (//// *A/r/r//~ 278. kép. Tizenegynyílású híd terve, Zalalövő Bár a vasút, különösen a Semmeringen átvezető vasútvonal kiépítése, valamint az országhatárok meg­vonása a római utat nemzetközi fontosságától megfosz­totta, az mint Magyarország főközlekedési úthálózatá­nak része, ma is nélkülözhetetlen ütőere a közlekedés­nek. Ez az út a Zala patakot Zalalövőnél keresztezi. A római út is itt keresztezte a Zalát, ahol a folyócska még elég keskeny, vízjárása meglehetősen állandó jel­legű s árvizei miatt sem kellett aránytalanul nagy hidat építeni. Ezzel magyarázható az az egyébként teljesen indokolatlan hiedelem, hogy a nemrégen elbontott zalalövői „Rabok hídja” római eredetű volt (277. kép). A zalalövői hid ötnyílású boltozatából két nyílás fel­szerkezetét és egy pillérét a második világháború végén felrobbantották, három nyílását, hídfőit, pilléreit 1968-ban elbontották, miután az új Zala-híd elkészült s a régi híd mellett a mederben talált robbanóanyagot — s ezzel a megmaradt hídnyílásokat is — sikerült a helyszínen felrobbantani. Zalalövőnél állott az a vámoshíd, amelyen a török megszállás megszűnése után a Perneszi család gyako­rolta a vámszedés jogát. A vámok szedése körül később kétségek merültek fel — a vármegye szedette a vámot — s ezzel magyarázható, hogy a csa ád egyik egyenes­ágú leszármazottjának, Viszeki Tallián Ádámnak igény­pert kellett indítania jogainak igazolására és bár egy 1827-ben készült tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom