Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Régi hidak problematikája - Hajóhidak

A legnevezetesebb hajóhidak a Dunán álltak, mégpedig Esztergomban és Budán, de kívülük hajóhíd kötötte össze a Dráva két partját Eszéken, az ott levő cölöphíd folytatásaként.

Ezekről a hajóhidakról nemigen tudunk többet fennállásuk tényénél, legfeljebb annyit, hogy sokszor hosszabb időszakokon át szüneteltetni kellett a forgalmat, ha a közbiztonsági viszonyok nem kedveztek az effajta állandóbb jellegű építményeknek. Ilyenkor aztán kompok léptek üzembe és látták el a feladatot. A könyvünkben közölt egykorú ábrázolásokon az említett hajóhidakat megtaláljuk.

A török uralom alól való felszabadulás után a hajóhidak száma szaporodik. Hajóhíd létesül a Dunán Komáromnál, Buda és Pest között, továbbá Újvidéknél, a Tiszán pedig Szegednél és Tokajnál. Ezeket a hajóhidakat is számos ábrázolás örökíti meg. Közülük bemutatjuk a Pest-Budai hajóhíd több képét és térképét, amelyek a híd elhelyezésére és alakjának változására is közölnek adatokat. A Pest-Budai hajóhídról Budapest címszó alatt a hídleírások között bővebb ismertetést közlünk.

Bemutatjuk a tokaji hajóhíd képét is, amelynek érdekessége, hogy a XIX. század elejéről származó ábrázolás. Tokajnál már a XVIII. század végén állandó híd épült — ezt számos rajz és feljegyzés igazolja, — de az állandó híd fenntartása helyett átmeneti időre, nyilván árvíz okozta rongálások után, mégis a primitívebb és kevésbé biztonságos, de nehézség nélkül megvalósítható hajóhídra tértek vissza (1. kép).

Napjainkban a mozgó jellegű átkelések közül egyedül a kompok maradtak meg. Magyarország területén nincs tudomásunk egyetlenegy járóhídról vagy repülőhídról sem, amely ez idő szerint üzemben állana.

20