Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
Közvetlenül a duzzasztó fölött kétnyílású boltozott híd épült, amelynek két íve alatt folyik ma is a víz a duzzasztóhoz. A híd alá a felduzzasztott vízszint miatt nem lehet száraz lábbal bemenni, így csak következtetni lehet a külméretekböl arra, hogy a hídnyílások 3,80 m (2 öl) méretűek lehetnek. A boltozatok szélessége sem mérhető a fenti okból, de még kívülről sem állapítható meg, mert az úttestet a régi boltozatokhoz későbbi időben hozzáépített egynyílású boltozat szélesíti ki a mai 16 m-es szélességre. Ez az egynyílású hídrész szép vonalú kosárívvel 8,00 m nyílást hidal át. A víz a felvízi részen is elönti az egész hídnyílást, de emellett még a gereb is elzárja a híd alá való bejutást. A kétnyílású boltozat csak a nyugati oldalról látható, a tízesmalom műtárgyán keresztül. Amennyire a látható falazati részekből megállapítható, a híd jó állapotban van. Közvetlenül az egynyílású hídrész mellett, a mellvédfal, illetve a park kerítésfala magasabb, díszesebb kerítésfalba megy át. Az átmenetnél áll egy szoborcsoport, Nepomuki Szent Jánost lelökik a hídról a folyóba. A szobor hídja kétnyílású boltozott híd. A Tapolca-patak híd építésének története feltáratlan. Támpontul vehető, hogy a Veszprém vármegyei utak és hidak 1837. évi összeírásában a híd két helyen is fel van véve, mégpedig „Devecserből posta út Pápáig és Győrig” megnevezés alatt „Kőhíd a tizkerekü malom fején”, továbbá „Kereskedő ut, Városlődről Pápának és Martzaltőnek” megnevezés alatt „Tizes malom Pápában s kőhíd”. Előbbi a 83., utóbbi a 821. sz. főközlekedési útnak felel meg. Ez a két út ma is átvezet a hídon. GYŐRI-ÚTI BAKONYÉRI-HÍD A Pápáról Győrbe vezető 821. sz. főközlekedési útnak a Bakonyérrel való keresztezésében magas ívű félköríves boltozató egynyílású híd áll, amely l-tartós vasbeton lemezzel van kiszélesítve. Az eredeti téglafalazatú homlokzat a nyugati oldalról látható, a bemutatott fénykép a vasútállomásra vezető út felől nézve ábrázolja a hidat (268. kép). A hídnyílás mérete 4,45 m (2 öl 2 láb), a híd szélessége 16,80 m, teljes hossza 8,10 m. A híd boltozata és homlokfalai jó karban vannak. Az eredeti híd alapfalai faragott kő sorok 48 cm, azaz másfél láb magasságú kövekből, a legfelső sort kivéve, ahol a méret 40 cm. A hídfőt felváltva 10 és 11 kő alkotja, tehát a 90—100 cm — 3 láb — körüli kőméretetfigyelembe véve a hídfő eredeti mérete 9,50 m, azaz 5 öl lehetett. Ehhez a hídfőhöz később hozzáépítettek, olyannyira, hogy a hídfő szélessége ma a hídéval egyezik (16,80 m). Az eredeti áthidalószerkezet fekvő kosárívű téglaboltozat. A nyílásnak a város felé eső déli oldalán szögvasak vannak a hídfőbe beépítve, amelyeken valamikor fapallós gyalogjáró vezetett keresztül a parkból abba a magas kerítéssel és töltéssel körülvett — háromszög alakú — mél/fekvésű kertrészbe, amelyet a Bakonyér, a Győri út és a vasútállomásra vezető út határol. Érdekesen látszik a falazatokon, hogy a híd nyugati oldalán a déli szárnyfal átalakítás után nyerte mai alakját. Az eredeti szárnyfal nem is téglából, hanem terméskőből van a homlokfal csatlakozó részével együtt és csonkban végződik, amelyhez a folytatást alkotó téglafalazat egész más szög alatt csatlakozik. A régi szárnyfalcsonkot a felületes szemlélő támpillérnek nézhetné. A boltozat három tégla vastagságú falazat, amelyből az alsó egy tégla vastagságú rész és a rajta fekvő két tégla vastagságú rész külön van falazva. Érdekessége még a hídnak a kifolyási oldalon beépített faragott kő küszöbgerenda, amelyhez hasonló lehet a boltozott hídrész befolyási oldalán is, ezt azonban az élénk vízfolyás és a meder feliszapolódása miatt szabad szemmel megállapítani nem sikerült. A híd építésének története feltáratlan. Támpontul vehető, hogy a Veszprém megyei utak és hidak 1837. évi összeírásában a híd fel van véve, mégpedig azonos szöveggel két helyen, egyrészt Devecserből postaút Pápáig és Győrig, másrészt Kereskedői út Pápának és 15 225
