Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
243. kép. Kis és nagy ív a hajmáskéri hídon burkolata, a másik út egyszerű makadámút, amely a sorompótól néhány száz lépésnyire kettéágazik. Az út északi ága átlós vonalban azt az útkeresztezést éri el, amelyben a 8. sz. főútból Hajmáskér másik útja kiágazik, a főúttól keletre Sóly felé lehet itt továbbhaladni. Az út déli ága ugyancsak ferdén hasítja át a vasút és a 8. sz. főút által határolt területet és az előbbi helytől két kilométerrel délebbre éri el a 8. sz. főutat. Az útnak ez az utóbb említett ága valamikor a jelenleginél sokkal fontosabb szerepet töltött be. Erre vezetett ugyanis a 8. sz. főút megépítéséig a Székesfehérvár és Veszprém közötti országút. A sorompótól alig száz lépésnyire, még az elágazás előtt, az út keresztezi a Séd-patakot. Ezen a helyen különleges, furcsa hídkombináció létesült. Négy nyílása van ennek a hídnak, kettő-kettő egymás mellett, s a közbenső szakaszon csak a homlokfalak futnak végig, hídnyílások nincsenek. A vasút felőli két nyílás egyike kicsi, másika nagy. A kelet felőli két nyílás egyforma. Érdekes, hogy az innenső két nyílás fölött a híd szélessége nem egyezik meg a túlsó két nyílás fölötti pályaszélességgel. Egyébként a nyílások, homlokfalak s a hídtengellyel párhuzamos elrendezésű szárnyfalak kiképzése egyforma s így nincs szó arról, hogy két különálló hidat vontak össze utólagosan egyetlen híddá a közbenső homlokfalak kiépítésével (242. kép). A hídnyílások mérete rendre 2,55—5,70—2,85—2,85 m (1 öl 2 láb, 3 öl, 1 öl 3 láb, 1 öl 3 láb). A szélesség az első két nyílás fölött 4,75 m (2 öl 3 láb), a túlsó két nyílás fölött 5,70 m (3 öl). A különbség szabad szemmel nem érzékelhető, mert a híd tengelye kanyarulatot ír le, s a szélességváltozás az íves szakaszra esik. A híd teljes hossza 52 m. Nagyon szépek azok a piros színű faragott kövek, amelyek a híd két mellvédjét fedik. Méreteik is tekintélyesek, 62 x 16 cm (2x1/2 láb), csak az a kár, hogy a déli mellvédnek fél hosszáról már eltűntek a szép fedkövek s az északi oldalt is kikezdte már az idő. Ilyen szép régi építmény esetében gondosabb karbantartásra lenne szükség. (243. kép) A híd alatti vízfolyás a Séd, a közeli malom miatt két ágra szakadva ér a hídhoz és közvetlenül a híd előtt egyesül ismét egyetlen patakká. Lehetséges, sőt biztosra vehető, hogy a híd építése idején a két patakág még nem a híd előtt egyesült, hanem csak a hídon túl, s ez indokolta annak idején azt, hogy a híd két-két nyílását hosszabb tömör hídrész — sziget — válassza el egymástól. Közben azonban a meder is feltöltődött, de a malom is beszüntette már az őrlést. A malom épülete ott áll ma is a helyén — csak a teteje hiányzik már, — a helybeliek Tüskés malomnak nevezik. A híd építésének története feltáratlan. Egyetlen adat, amely a híd fennállását bizonyítja, a Veszprém megye1 utak és hidak 1837. évi összeírása, amelyben a következő bejegyzés olvasható: „Nagy kőhíd a Séden, Hajmáskéri csárdát mettsző, 5287.” A szám a Veszprémtől mért távolságot jelzi a fentebb leírt úton mérve, amely a térképen ellenőrizve pontosan megadja a híd távolságát Veszprém központjától. Következik ebből, hogy a híd vagy a XIX. század elején, vagy a XVIII. század végén épült. A híd ezidőszerint nem részesül a műemlékeket megillető védelemben, s miután alárendelt jelentőségű útvonalon áll, tartani kell attól, hogy nem fogják felúj ítani. 210
