Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Vas megye
át, össznyílása 21,20 m, s az útnak 0-f-820 szelvényében áll. Az említett két Rába-hídon kívül még öt Herpenyőhíd és két Csecsér patak híd alkotja az együttest. Ezek közül a Herpenyő-hidak kétnyílásúak, közülük egyiknek van csupán három nyílása, a Csecsér-hidak pedig három-, illetve négynyílásúak. A nyílások mérete valamennyi híd esetében alatta marad az 5 mnek, csupán a helyreállított Csecsér-híd mérete éri el az 5,70 m és az 5,40 m-t. A hidak egyike sem régi. Említettük már, hogy a fahidak élettartama eleve kizárja azt, hogy a kőhidakéhoz hasonló korú száz- vagy többszáz éves alkotásokat mutassunk be. De az Ikervár—Sótony hídsor azért érdekes, mert hidjai — egyetlen kivétellel — régen is csak fahidak voltak, tehát ha anyagában nem is, de szerkezetében, koncepciójában, sőt talán még megjelenési formájában is a régi hidakat kell bennük felismernünk, amelyek Magyarország más útjain is nagy számban épültek és a maguk idején szinte az egyetlen megoldást nyújtották a nagy távolságok és mélységek feletti útátvezetésre. Az említett egyetlen kivétel a Rába műcsatorna hídja, amelynek hídfői mellett ott áll a kőhídfő, a korlát végét hangsúlyozó kőoszlopokkal és az elbontott vashíd egyik — ott felejtett — sarujával. A hídsor hídjainak főméreteit az alábbi kimutatás tartalmazza: Említésre érdemes még az a kisméretű gondos kiképzésű híd, amely Ikervár déli végén, a 641. sz. főútnak Rábakovácsi felé vezető ágán időszakos vízfolyáson épült. Egyetlen nyílásának boltozata faragott kőből épült, a kövek azonban olyan kicsinyek, hogy a felületes szemlélő téglának nézhetné őket. Mellvédje nincs, alacsony hídszegélye viszont a hídpálya magasságában párkánnyal hangsúlyozott és gazdag tagozású. A híd nyílás mérete 2.60 m (1 öl 2 láb), szélessége a szegélyek között 5,10 m (2 öl 4 láb), teljes hossza 6,40 m. Áteresz jellegű hidacska a község utcáján, amelynek kialakításától semmit sem várunk, annál viszont a híd sokkal többet nyújt. Kőszeg A Kőszegi Jurisits-várnak két hídja van, egyik a külső, másik a belső várárkon. Mindkét híd egynyílású, s a XVIII. század második felében, tehát már abban az időben épült, amikor a vár védelmi jelentősége megszűnt. A külső várárokhíd a Chernél utca végén, annak tengelyében áll s a vár főbejáratát alkotja. Amikor az 1777. évi nagy tűzvész a város nagy részét elhamvasztotta és a vár is leégett, a helyreállítási munkálatok során áttörték az e helyen álló várfalat és azon kaput nyitottak. Ekkor épült a híd is, amelynek kialakítása egyébként a kor és a táj jellegének megfelelő. Mellvédjének felső vonala vízszintes. A híd száma és neve Szelvényszám Nyílásméretek Szélesség Hossz Va-59. Rába-híd 0+350 7,85 + 8,80 + 8,15 + 8,80 + 5,30 3,70 40,90 Va-60. Rába-műcsatorna híd 0+820 3,05 + 3,80 + 3,80+4,00+4,20 + 2,40 3,40 22,55 Va-61. Herpenyő-ártéri híd 1+844 4,30+4,80 3,60 14,60 Va-62. Herpenyő-ártéri híd 1+975 4,20+4,20 3,55 14,00 Va-63. Herpenyő-ártéri híd 2+153 4,60+4,40 3,50 12,60 Va-64. Herpenyő-híd 2+420 4,20+3,00+4,20 3,40 18,50 Va-65. Herpenyő-ártéri híd 2+654 4,30+4,10 3,40 14,00 Va-66. Csecsér-patak híd 3 + 025 4,80 + 5,70+5,40 3,40 22,90 Va-67. Csecsér-patak-ártéri híd 3 + 323 4,20+5,05+4.40+3,75 3,30 26,00 A kimutatás utolsó két hídját vitte el az árvíz 1963-ban. 201
