Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Szabolcs-Szatmár megye - Szolnok megye
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE Szabolcs-Szatmár megye az ősi Szabolcs vármegye területéből és az ősi Szatmár vármegye területének az első világháborút követő határmegállapítás során Magyarországnak maradt részéből áll. Területén még a régi időben se igen épültek kőhidak, miután a kőlelőhelyek távol feküdtek. A legtöbb híd fahídként épült s a sorozatos felújítás során is mindaddig fahíd maradt, míg csak vashíd vagy vasbetonhíd nem váltotta fel. Néhány téglaboltozatú híd épült csupán, ezek azonban jelentéktelen méreteik miatt különösebb figyelmet nem érdemelnek. A megye területén a jelen gyűjteményben való bemutatásra érdemes hidat nem találtunk. SZOLNOK MEGYE A jelenlegi Szolnok megye területe két részből tevődik össze. Egyik része a volt jász-Kún kerületeknek alkotta részét, másik pedig a szomszédos Heves vármegyével volt egyesítve. Ami az elsőt illeti, három ilyen kerület volt: Jász, Nagykun és Kiskun. Első kettőt később Szolnok vármegyéhez, a mai Szolnok megyéhez, utóbbit Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták, s az ma részben Pest, részben Bács-Kiskun megyéhez tartozik. Szolnok megye többi része régebben Heves megyével együtt igazgatta ügyeit, „Heves és Külső Szolnok vármegyék” közgyűléseiket együtt tartották, többnyire Egerben. A Jász-Kun kerületek élén a Jász-Kun kerületek főkapitánya állt. Ezt a tisztséget hivatalból mindenkor az ország nádora töltötte be. Mindhárom kerületet egy-egy kerületi kapitány igazgatta, a legfőbb közigazgatási szerv pedig a hármas kerület gyűlése volt, amelyen a kapitányok és helyetteseik az ügyeket referálták és az utasításokat átvették végrehajtásra. Ennek a gyűlésnek fontosabb határozatait jóváhagyásra a nádorhoz, mint a Jász-Kun kerületek főkapitányához fel kellett terjeszteni. Miként a vármegyékben az alispán és a főszolgabírák, a Jász-Kun kerületekben a főkapitány és a kapitányok intézték a hidak építését és karbantartását. Az 1832. évi császári rendeletre a hidakat mindhárom kerületben összeírták. A latin nyelvű összeírásban számos olyan hídra ismerünk rá, amely ma is sértetlenül a helyén áll Jászberény ZAGYVAHÍD A Zagyva keresztülfolyik a városka belterületén. Partjai rendezettek, a vizet zsilipek szabályozzák. A város központjában a Rákóczi úton a folyót háromnyílású híd íveli át. Ez a híd vezeti át a folyón a Budapestről Jászberényen és Hevesen át, Dormándra vezető 31. sz főközlekedési utat is. Az ívek nemes formái, a pillérek anyaga mind régi építésre utalnak, s valóban a hidat a XIX. század legelején építették. A második világháború végén a híd egy részét felrobbantották. Újjáépítése során a régi szép formát megtartották, de a szerkezetet vasbetonnal alakították ki (207—208. kép). 12 177
