Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Nógrád megye
ugranak a homlokfal elé és a völgy felőli oldalon a falsíkban végződnek. A homlokfalakon a hídpálya magasságában párkány vonul végig, amely a fedkövek párkányvonalával együtt igen tetszetős. Mindkét tagozóelem előnyösen osztja meg a homlokfal felületét. A híd mindhárom hídnyílásának mérete 3,60 m (2 öl), szélessége — mellvédek között mérve — 5,05 m (2 öl 4 láb), teljes hossza 22,40 m (ISO., 181. kép). A híd szélessége nem felel meg az érvényben levő előírásoknak. Ezért az út korszerűsítése kapcsán rövidesen fel fog vetődni új híd építésének szükségessége vagy a meglevő híd szélesítése. Ebben a kérdésben a híd történeti értékének messzemenőfigyelembevételével kell majd állást foglalni és dönteni. A híd építésének történetéből csupán néhány mozzanat ismeretes. A XVIII. század utolsó évében Nógrád vármegye közgyűlése érdekes és merőben szokatlan határozatot hozott. Ebben az időben már az igazgatási szervek inkább arra törekedtek, hogy a várható költségekről lehetőség szerint előzetesen kapjanak tájékoztatást, hogy ezzel a pénzügyi lehetőségeket mérlegelve dönthessenek a költségkihatásokkal járó ügyek intézéséről. A hidak építését megelőző előkészítő intézkedések között ezért mind többször szerepel a ,,delineatio”-n (terv) kívül a „sumptum projectum”, tehát a költségvetés. A vármegyék legtöbbje két költségvetést is megkívánt a geometrájától, mielőtt eldöntötte, hogy az új híd fahíd legyen-e vagy kőhíd. Ebben a törekvésben ésszerűséget és a jó gazdálkodásra való igyekezetét lehet felismerni. Annál furcsább Nógrád vármegye közgyűlésének az a határozata, hogy,,A Pataki újonnan fellépitendő hídnak tsináltatása iránt végeztetett, hogy mind a kő vágás iránt, mind pedig a kőműves munka iránt ne tétessen összvességel való egyezés, hanem napszámokra építtessen, az munkájoknak vigyázattya pedig helybéli nótáriusra jutalom mellett bizassék.” Ez annyit jelent, hogy a hídépítés teljes felelősségét a község jegyzőjére hárították és megbíztak abban, hogy annyi és olyan mesterembert fog a híd építésekor alkalmazni, amennyi szükséges, és részükre olyan munkabért fog kifizetni, amely összegében kisebb lesz, mintha az egész munkát egy tételben kiadták volna kőműves, vagy más mesterembernek. Sajnos a közgyűlési jegyzőkönyv elhallgatta e különös határozat okát, ami szakemberhiány vagy más körülmény is lehetett, s elhallgatta azt is, hogy vajon új munka kezdéséről vagy folyamatban levő munka folytatásáról van-e szó. Bizonyos azonban, hogy a pataki híd 1799-ben építés alatt állt. Különben nem lett volna szükség erre a határozathozatalra. A híd javításáról 1815-ben volt szó a közgyűlés jegyzőkönyvében. Ebben az esztendőben Hoffenmayer Joachim kőművesmester „a pataki hid csinálására fordított munkája bérinek 250 ft-okkal leendő kifüzetéséért könyörög”, amit a közgyűlés Szent-lványi Anselm AI Szolga Bíró Bizonyítása mellett kiutalt. A híd egyike Nógrád megye legszebb régi kőhídjajnak. Mindenesetre érdemes arra, hogy megőrizzük az utókor számára. Romhány A vasútállomásról a községbe vezető úton a község beépített területének határán áll a Lókos-patakot átívelő háromnyílású szép kőhíd, amely a Rétság—Romhány—Galgaguta összekötő út 10 + 006 szelvényében mintegy kapuját alkotja a községnek. A 10. kilométerkő a híd keleti mellvédfalának északi végénél áll. Ugyanezen a mellvédfalon, a híd közepén áll Nepomuki Szent János szobra 30x30 cm méretű, a mellvédfalba süllyesztett kőtalapzaton, amelyre ,,A 795” van rávésve. (Nyilván A. D. 1795. maradványa.) A híd félköríves rajzú faragott kő boltozatai és falazatai kitűnő karban vannak. Vízfolyás felé néző homlokzatán középen feliratos kő látható, melyen babérkoszorú van kifaragva. Körülötte L. Gy. és K. G. kezdő-162
