Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Hajdú-Bihar megye
101. kép. A ..kilenclyukú” hortobágyi Kőhíd A Tisza szabályozása előtt ez az árterület tele volt kisebb-nagyobb szélességű vízfolyásokkal, amelyek a Tisza szabályozatlan árterületéről más folyók völgyei felé vezették a vizeket. Ezek a vízfolyások az év egy részében bizonyára szárazak voltak, azonban a tiszai árvizek idején igen jelentékeny vízmennyiségeket szállítottak és vezettek el. A Tisza szabályozásával nagyrészük végleg kiapadt és a mai térképeken már fel sem lelhetők. A XIX. század derekáig azonban a legszeszélyesebb vízjárású vízfolyások közé tartoztak. Helyüket, vízmennyiségüket szinte évről évre változtatták, sok gondot okozva ezzel a hídépítőknek. E vízfolyások közül a legjelentősebb és legállandóbb a Hortobágy folyó volt, amelynek mai, saját vízgyűjtő területén kívül még a tiszai ártér egy része is a vízgyűjtőterületéhez tartozott. Ennek folytán a Hortobágy folyó árapasztóként is működött és mai vízmennyiségének mintegy ötszörösét szállította. Azon a ponton, ahol a Tiszafüred—Debrecen országút a Hortobágy folyót keresztezi, a 33. sz. főközlekedési közút 70 + 000 kilométerénél áll Magyarország leghosszabb kőhídja, a Hortobágyi Kőhíd. A híd helye a hortobágyi pusztaságnak kellős közepében, Ohat és Máta puszták között, Debrecentől 37, Tiszafüredtől 30 km távol van. Észak és dél felől csak földúton, vagy a Hortobágy folyón víziúton közelíthető meg. Ez 102. kép. A hortobágyi híd pályája, a két kapuoszloppal a terület ősidők óta Debrecen város tulajdona volt, önálló községgé csak nemrégen alakult (101 —107. kép). A híd kilenc nyílásával, a csatlakozó szárnyfalakkal, s Debrecen felőli végén levő két kapuoszloppal együtt lenyűgöző hatású. A szegmensívek nemes vonalai, a szépen kifaragott és jól karbantartott kövek a biztonságot és az erőt érzékeltetik. A mellvédfal talpvonalában és a fedköveknél képződő keskeny párkány árnyékhatása a híd szépségét jelentősen emeli. Hozzájárul az előnyös benyomásokhoz, hogy a híd környezete a mátai csárda mellett fás, bokros, és a növényzet szép keretet ad a művészi építménynek. A kilenc nyílás mindegyike fölött középen egy-egy vízköpő vezeti ki a hídpályán összegyűlő csapadékvizet. A keleti hídfőben álló kapuoszlopok, amelyek egyikén a vasalás ma is megvan, a vámsorompót helyettesítő kapuszárnyak elhelyezésére szolgáltak. A híd úttestét a mellvédfalak mellé minden egyes pillér fölött elhelyezett kerékvetőpár szegélyezi. Ezek a kerékvetők hatalmas negyedgömb alakú kőtömbök, amelyeknek mérete 55 cm. A hídnak valamennyi nyílása 4 és fél öl (8,53 m), a híd teljes hossza ellenfalak között mérve 92,13 m, szárnyfalakkal együtt 167,30 m, szélessége mellvédfalak között mérve 3 és fél öl (6,85 m). A híd állapota kifogástalan, utoljára 1961 nyarán 111
