Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Győr-Sopron megye
mányos eljárás során gyertyát gyújtottak és csak akkor oltották el, amikor Spiess Antal tímár 4000 forinttal magához váltotta a házat.” Érdekes a ház további története. A véletlen úgy akarta, hogy sorsa mégis összekapcsolódjék a szomszédos Batthyány ház sorsával. Spiess Antal 1804-ben megvette a Batthyány házat és a két házat egybeépítteti. A volt kórházi kápolnát lakássá alakították, s az egykori két ház egyesített homlokzatot kapott. így alakul ki az Ikva-híd mai képe, amelyet 1889-ben északon az evangélikus konvent Szentlélek utcai épülete zárt le. A híd korát a hasonló külföldi hidak korával való összevetés után a középkor utolsó évszázadára tehetjük. Megerősíti ezt a feltevést a hídon található kőfaragó jelek mérete, amely ugyancsak a jelzett időben volt divatban. Oklevélben először 1420-ban találkozunk az Ikvahíd névvel. A híd építéstörténetére vonatkozó levéltári adatok feltáratlanok. Magyarországnak ez a kétségtelenül legkülönösebb hídja megérdemelné, hogy keletkezésének és fennállásának egész történetét lehetőleg pontosan és ne csak a fentiekhez hasonló szemelvényekből ismerjük. A híd a 8518. sz. Fertőendréd—Sopron összekötő út hídja, az út 28 + 777 szelvényében áll. A műemlékjegyzékben M jelzéssel szerepel. * * * A Rákpatak Sopron belső területén ma már hosszú szakaszon boltozat alatt zárt szelvényben halad. Zárt szelvénye a Zsilip utcánál kezdődik, ahol a patak régen kétfelé ágazott s egyik ága a város belseje felé vezetett. (A Zsilip utca a vízáramlást szabályozó zsilipről kapta nevét, mely itt állott.) A patak főága a Május 1 tér (azelőtt Deák tér) alatt vezet és a Csengery utcában, száz lépéssel a Kőszegi út előtt bújik ki a zárt szelvényből. Az alsó részen, a Kőszegi útkereszteződésénél régi híd áll. A Kőszegi út Magyarfalvára, s azon túl osztrák területen át, a legrövidebb úton Kőszegre vezet. A Rákpatakon álló híd két tégla vastagságban falazott, ferde elrendezésű téglaboltozat. Nyílásának mérete 4,20 m (2 öl 1 láb), szélessége 10,80 m (5 öl 4 láb), teljes hossza 12,88 m. Ferdeségének szöge 20° körüli. Sem a híd, sem a környezete nem esztétikus és nem is lép fel esztétikai igénnyel. A beboltozott szakaszra is jut híd. Ez a műtárgy a Múzeum utcában áll, de teljesen bele van foglalva a zárt szelvénybe, úgyhogy nem látható. Mielőtt a patak belefut a zárt szelvénybe, Sopronnak a vasútvonalaktól nyugatra eső részén, még három hídja van, ezek közül a legelső a vasúti sorompóval szemben álló Nepomuki Szent János híd, mely nevét a mellette álló szobortól kapta. A híd arra szolgál, hogy a Kossuth Lajos útról a patak medrén át be lehessen menni az Erzsébet parkba. Erősen ferde elrendezésű, ami a boltozat falazásában is kifejezésre jut. A téglasorok trajektóriákat alkotnak, növelve ezzel a híd érdekességét és különlegességét. Az ív alakja fekvő kosárgörbe, nyílása ferdén mérve 6,50 m, merőlegesen 5,70 m (3 öl). Szárnyfalai a Kossuth Lajos út felőli hídfőnél egész rövidek, alig méteresek, a park felőli oldalon valamivel hosszabbak és a hídtengely irányától csak kis szöggel térnek el. A mellvédek keskenyek, felső vonaluk vízszintes és falazatukat betonból készült fedkőutánzat védi. A hídpálya szélessége 7,00 m, a híd teljes hossza 8,50 m (98. kép). Néhány száz lépéssel feljebb Bánfalva felé aTóth Antal utcában áll a következő érdekes kishíd. Mindkét homlokzatnak alaprajza íves vonal, aminek folytán a híd középen a legkeskenyebb és a végek felé szélesedik. Ez a furcsa megoldás — kombinálva a híd ferdeségével és a mellvédek íves felső vonalával— egészen szokatlan és egyedülálló. A hídnyílás mérete 6,60 m, ami merőlegesen mérve 5,70 m (3 öl), szélessége a hídfőknél 4,10 m a mellvédek között, ami a legkeskenyebb részen 3,50 m-re csökken. A híd teljes hossza 12 m (97. kép). A volt Greilinger-féle malomnál áll a következő híd, amely ugyancsak egynyílású téglaboltozat, vegyesfala106