Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

épültek, 1885-ben indult meg a cső-, 1886-ban a kályhagyártás. A 90-es évek eleje ismét a gyors terjeszkedés kora, amikor por­celánszigetelő és pyrogranit gyártásra rendezkedtek be. A gyár fejlődéséhez a 80-as évek állami iparfejlesztő tör­vényekben nyújtott kedvezményeket is igénybe vette. így az 1881. évi 41. te. alapján adókedvezményben részesült.98 Az 1890. évi 13. te. alapján: a cső- és kályhagyártásra 1890- től, a szigetelőgyártásra 1892-től, a pyrogranitra 1893-tól kezdődő 10—10 évi adókedvezményt kapott.99 (L. a 2. sz. táblázatot.) Most nézzük meg, hogy kik és mennyiben részesedtek a vál­lalat jövedelméből. Zsolnay Vilmos a gyár tőkéjéből személyes céljaira eleinte csak a magánszámlán, 1885-től kezdve a magánszámla mellett a háztartási számlán is vett ki összegeket. Az 1878-as évig, a párizsi világkiállítás sikeréig, a kivett összegek évi 2000 frt kö­rül mozognak. A világkiállítás után, 1878—1895 közt a személyi kiadások évi 15—17 000 frt-ra emelkedtek. Zsolnay Vilmos 10 000 frt-ot adott Miklós fiának, amikor leányai férjhez mentek. Azoknak a hozománya ugyanis 10 000— 10 000 frt-ot tett ki. Ezt az összeget nem fizette ki, hanem azt 6%-os kamat mellett a gyár használta tovább. Évi 3600 frt apanázst is juttatott az apa a fiának. Zsolnay Miklós, mint a gyár cégvezetője, fizetés címén további 3000 frt-ot vett fel éven­ként. Tőkéje kamatát, az apanázst és a fizetést nem minden év­ben élte fel teljesen. 1895-ig átlagosan 4—5000 frt-ot költött. Folyószámlája így állandóan emelkedést mutat. 1895-ben 36 000 frt tőkéié forgott a gyárban. Zsolnay Julia és Teréz férjhez menésük alkalmával 10 000— 10 000 frt hozományt kaptak. Az összeget a gyár használta tovább. Mindegyik kapott még eleinte 1200, 1888-tól 1800—1800 frt apanázst. Férjeik, Sikorski Tádé építész és Mattyasovszky Jakab geo­lógus szintén a gyár alkalmazásában állottak. Az előbbi évi fi­zetése először 2400, 1888-tól 3000, az utóbbié 2400 frt volt. Ismerjük Zsolnay Vilmos és Zsolnay Miklós kiadásait. Leá­nyai és vői a hozományhoz és annak kamatához nem nyúltak. Csak aoanázsaikat, illetve fizetéseiket költötték el. így ki tudtuk számítani, hogv a gyáros és családja 1878-ig évenként kb. 2000, 1878 és 1886 közt körülbelül évi 15—17 000, 1886—1895 közt kb. évi 30 000 frt-ot fordított személyes céljaira. A kereskedelmi és a termelést irányító műszaki dolgozók 98 Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése, 1882. 74. old. 99 Hauptbuch, IV. 483. old., hivatkozással a Kér. Min. 3146/1898. sz. leiratára. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom