Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
A TERMELÉS ÉS TŐKE KONCENTRÁCIÓJA A kerámiai gyárak küzdelmében egymás után maradtak le a kisebb, gyengébb vállalkozások. Néhány meg is szűnt. Elsősorban pusztult azonban a kerámiai kisipar, fogytak a fazekasok és a kályhások. Baranya, Somogy és Tolna megyében 1883-ban 219 fazekas és 14 kályhás dolgozott.84 A kevés agyagpipakészítő eltűnését nem a pécsi gyár idézte elő, mert pipát itt nem készítettek. A Zsolnay-gyár versenyével a fazekasok pusztulásához azonban hozzájárult, és belőle hasznot húzott, mert a fazekasokat, mint szakmunkásokat — ahogy már említettük - felszívta. A kályhás kisipar hanyatlását a vaskályhák használatának elterjedése indította meg. A kályhacsempéknek a 80-as években megkezdett gyári előállítása továbblökte őket a pusztulás felé. A kályhás kisipar eltűnését már a Zsolnay-gyár is elősegítette, mert 1885-ben megindította a kályhagyártást. Ennek hatása abban mutatkozott meg, hogy a gyárban kezdtek munkát keresni a baranyai Mágocs jóhírü kályhásai. A kisipar magas termelési költségei miatt vesztette el a csatát a gyáriparral szemben. Ahol a termelékenységet fokozni tudták, a technikát javították, ott még egyideig a kézművesek felszínen tudtak maradni. Ezért jelentette a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1895-ben, hogy a fazekas- és kályhaiparban „némely vidéken határozott haladás észlelhető, amennyiben gipszformákban korongolnak, többféle színű mázzal festenek.”85 A hatalmon lévők ekkor már világosan látták a kisipar pusztulását. Féltek a proletarizálódás további előrehaladásától, a munkásoszitály és az agrárproletariátus növekedésétől. A piaci küzdelemben elvérzett kisiparosnak viszont nem volt más választása, mint vagy beállni gyári munkásnak, vagy falujában tengődni, mint agrárproletárnak. Ezzel azonban a kapitalizmus ellenfeleinek, a munkásosztálynak és a szegényparasztságnak a mozgalma erősödött. A kormány ezt szerette volna megakadályozni. Ennek a kormánypolitikának egyik ténykedése közrejátszott a baranyai agyagiparosok további sorsának alakulásában. A kormányzat már jóval a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara említett jelentése előtt azt a nézetet vallotta, hogy a kis84 Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése, 1882. 75. old. 85 Évi jelentés, 1895. 63. old. — így különleges technikájuknak, technikai haladásuknak, továbbá művészi festésüknek köszönhették a mohácsi és az óbányai (Baranya m.) fazekasok, hogy fennmaradtak. Ezért maradt nyoma Siklóson is a fazekasipamak. £5
