Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
Az anyagot finomító munkájára a koronát a keménycserép és porcelán közt álló, magastüzű zománccal bevont Zsolnay-féle keménycserép (porcelán-fajansz) feltalálásával 1876-ban tette felilyen hosszas és megfeszített munka közben a gyár 1875- ben részt vett egy bécsi kiállításon, a munka végén, 1878-ban pedig a párizsi világkiállításon. A gyár Párizsban óriási sikert aratott. A hírnév egyszerre szárnyaira kapta. A kerámia szakemberei tanácstalanul álltak az újdonság, a Zsolnay-féle keménycserép, a porcelán-fajansz előtt. A rejtélyes anyag és máz fölötti vitájuk közben a gyárat képviselő Zsolnay Miklós földhözvágott egy díszedényt, hogy cserepeit hívja fel tanúul a találmány újszerűsége mellett. A porcelángyártás titkát a kínaiak féltékenyen őrizték. A titkot Európában mégis megfejtették. Ebből a felfedezésből született a 18. században a meisseni porcelángyár. A szakemberek elismerésének a legnagyobb megbecsülés hangján e világhírű gyár igazgatója, Schmidt Sándor adott kifejezést. Az a Schmidt Sándor, aki pályájának kezdetén a pécsi gyárat vezette, de nem bízott jövőjében és ezért elhagyta: „Wir blicken nun bei dem letzten Schritt in der Ungarischen Keram-Abteilung zurück auf die Tatsache, dass auch das unindustrielle magyarische Reich eine wirkliche keramische Neuheit, eine Bereicherung der keramischen Kunst nach Paris brachte, die sich gewiss noch viel weiter entwickeln wird .. .”75 A közönség ítélete pedig abban nyert kifejezést, hogy a pécsi Zsolnay-gyár és a Herendi Porcelángyár „kiállítása folyton körül volt véve vevők és nézők által, a kiállítók pedig olyan fényes üzleteket tettek és oly számos megrendelést kaptak, hogy azoknak teljesítése őket még hosszabb ideig foglalkoztatni fogja.”76 A főkönyv adatai szerint a gyárnak a kiállítás 3532 frt nyereséget hozott. Hozott ezen felül annyi megrendelést, hogy az üzemet bővíteni kellett. Még így is 8 évre előre biztosítva volt számára a munka. Ez a tény tünteti fel igazán a kiállítás üzleti sikerét.77 A pécsi Zsolnay-gyár 1873 és 1875 között nagy belső fejlődésen ment át. Ennek eredménye mutatkozott meg a párizsi 75 Wartha Vince: Az agyagipar technológiája. Bp., 1892. Természettudományi Társulat: 142. old. 76 Soproni Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése, 1878. 83. old. 77 Hauptbuch III. 311. old.; Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896—97. I. köt. 614. old. 80
