Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
Bevezetés
BEVEZETÉS Gazdaságtörténetünk megírásának egyik előfeltétele, hogy feldolgozzuk az iparban kiemelkedő szerepet játszott dolgozók, újítók, technikusok és vállalkozók életrajzát. További, még ennél is fontosabb feladat, hogy kikutassuk, bemutassuk és értékeljük az egyes iparágak fejlődésére jellemző, fontosabb gyáraink történetét. Ezeken a feldolgozásokon keresztül lehetővé válik egyfelől a magyarországi ipar fejlődésének, másfelől a magyarországi munkásosztály történetének feltárása. A múltban már több ilyen tárgyú munka hagyta el a sajtót. Akad közöttük olyan, amelyben a gyáralapító nagyiparos valamelyik leszármazottja adja elő a családi gyár múltját. Némelykor a család megbízásából írták meg a nagyiparosnak és gyártelepének történetét. Mindkét esetben a fénycsóva középpontjába állították a kapitalista vállalkozót, és homályban hagyták a munkásokat. Az ilyen dolgozatok még a termelés fejlődéséről, a piaci viszonyokról is oly elmosódott képet nyújtanak, hogy ezek az általános, országos gazdaságtörténetet ritkán gazdagították. Csak olyan haszonnal forgathatja a gazdasági élet iránt érdeklődő e munkákat, mint a politikai történész a hasonló okokból született terjedelmes feudális családtörténetek lapjait. , Értékesek e tárgykörből azok a dolgozatok, amelyeket a gyár valamelyik dolgozója, vagy külső szakember írt, és megvilágította a termelés technikai fejlődését. A gazdasági fejlődést, ha kívülálló volt azért, ha benn élt a gyárban, akkor meg éppen azért legtöbbször csak vázolhatta. A témakör legsikerültebb és legértékesebb műveinek csoportját azok a munkák alkotják, amelyek a hosszabb, esetleg több évtizedes múltra visszatekintő intézmény, többnyire társas és nem egyéni cég történetét mutatják be. Rendszerint valamilyen évfordulóra készültek. Ezen gyártörténetek legalább a régebbi, a szerző korától legtávolabbra eső időkre vonatkozólag a gyáraknak sok tekintetben használható gazdaság- és társadalomtörténetét nyújtják. A polgári történeti munkák magukon viselik azonban a kapitalizmus erősebb vagy halványabb bélyegét. 5
