Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

cseléd.” Az elkészült korsók a piacon egyre kevésbbé keltek eL A hertelendi fazekasok ezután a baranyai, tolnai és somogyi vásárokon próbáltak szerencsét. Közben földjeiket nem művelték és így lettek „a korsócsinálók a’ helységben az első — koldusok ...”42

Az iparszabadságot okolták nyomorúságossá vált helyzetükért. Gondolataik, melyek romlásuk okát kutatták, helyes nyomon indultak el. Az iparszabadságot a tőke vívta ki magának. Ezzel kezdte meg a kisiparosok sorainak ritkítását. Az Önállóságukat vesztett kézműveseket aztán, mint bérmunkásokat, felszívták a tőkések üzemei.

Egymás után fordultak be a Zsolnay-gyár kapuján először a pécsi, aztán a baranyai, majd egyre távolabbi vidékek fazekasai. így került a gyárba pl. Kuppi Gergely korongos Nádasáról, Benczenleitner Bálint fazekas Fazekasbodáról, Streicher Simon fazekas 1887-ben Varasáról (Baranya m.). Siklósról, ahol a községnek egyik utcáját még az 1920-as évek elején Fazekas-utcának nevezték, 1885-ben jött be a gyárba Petrovics Pál korongos. Winkler Ádám mágocsi kályhás 1890-ben állt be munkásnak az üzembe. Valamikor a mágocsi kályhások ismert iparosok voltak egész Baranyában.43

A gyáripar elvette kenyerét a falusi fazekasnak, aki gyakran még csekély méretű parasztgazdálkodást is folytatott. Falujában most már se a földművelésből, se iparából megélni nem tudott. Ezért elhagyta a falut, a paraszti munkát, és beállt gyárimunkásnak.44

Ahogy ez a folyamat az ország egyes vidékein haladt előre, úgy nőtt a munkapiac. Neves fazekasfalvak kézművesei egymás után indultak meg a gyárak felé. Dijakovic Márton szabadkézi korongos 1895-ben Slatináról (Horvátország) állított be a Zsolnay-gyárba, Moór János korongos a fehérmegyei agyagipar egyik falujából, Zámolyról jött az ugyaninnen való Halász Jánossal együtt, Gresnyer József pedig a másik dunántúli fazekasközpontból, Tatatóvárosról.45

A kör egyre tágult. 1893-ban lépett be a gyárba Mudroch Mihály fehéredényes Csukárdról (Pozsony m.), Stark Bertalan fazekas Szepesszombatról, Friedmann Hermann korongos 1886-42 Haas Mihály: Baranya földirati, statisztikai és történeti tekintetben. Pécs, 1845. Lyceum ny. 72. old.

43 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. Lyceum ny. 72. old.; Evidenz Buch II. 205., III. 134., 123., I. 51. old.

44 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Szikra 1949. 531. old.

45 E. B. VI. 318., I. 102., III. 95. old.

63-