Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

gondtalan életet élhetnék, így sokat kell küzdenem, míg elérem a célt.”14

Egyéniségének az utóbbi oldala hiányzott Ignác testvéréből. A művészeti, technikai és üzleti tehetség szívós akaratba volt beleágyazva, a kapitalista versenyben ez biztosította neki, a tőkés vállalkozónak, a sikert.15

Apja kereskedőnek nevelte. Tizenegyéves korában állt be tanoncnak az apai üzletbe, tizenhatéves fejjel szabadult fel. A festői pályától szülei a velük egy házban nyomorultul tengődő vándor festő példájával riasztották el. 1844-ben a bécsi Polytechnikum kereskedelmi tagozatát látogatta. Ennek befejeztével ugyancsak Bécsben, a Martin és Bauer kereskedő cégnél hosszabban praktizált. Aztán nagyobb körutat tett Cseh- és Németországban, majd hazajött. 1848-ban nevét megtaláljuk a pécsi nemzetőrség tagjainak listáján.

Huszonötödik esztendejében, 1853-ban, amikor a keménycserép-manufaktára első hónapjait élte, ő is megkapta apjától örökségét, a Fő-téri 10 000 frt. értékű rövid- és játékáru boltot. Önállósulása után megnősült. Feleségül vette Bell János vinkovcei kereskedő leányát, Bell Terézt.

Nagy energiával feküdt bele az üzlet fejlesztésébe. Apjától mindjárt az átvételkor 5000 frt-ot vett kölcsön 5%-os kamatra, hogy a kereskedést bővítse. A rövid- és játékáru boltot porcelán, fajansz, üvegáruk, majd lakatos áruk, szerszámok, hangszerek, templomi felszerelések, tükör, csillár, képkeret, tapéta, szőnyeg, bútor árusításának bevezetésével, amihez még nagy trafik jogot is szerzett, nagy bazárrá, Pécs és messze vidék első boltjává fejlesztette. A Fő-utcán egy bécsi építész tervei alapján, üzletének befogadására, egy háromemeletes bérházat építtetett. Ez a Bazár-ház a pécsi Kossuth Lajos-utcán máig is fennáll. Mindezt öt év alatt érte el.

Ha egy pillantást vetünk ennek az üzletnek a könyveibe, akkor nyomban kialakul bennünk egy messze szétágazó üzleti kapcsolatokkal rendelkező nagykereskedésnek a képe. Zsolnay Vilmos megrendeléseivel a legjobb nagykereskedőkhöz, a legismertebb gyárakhoz fordult. E vidéki üzlet könyveiben ilyen cégek szerepelnek: F. Wertheimer, Wien, Gebr. Thonet, Wien, L. C. Hardtmuth, Wien, Comisions-Geschäft in Wien für den Ein- und Verkauf von Industrie Erzeugnissen aller Art, F. Um-14 Mattyasovszky-Zsolnay Teréz feljegyzései, idézve Zsolnay Vilmos 1828—1928. Pécs, 1928. 12. old. E szüntelen tevékenységet azonban a kortársai is látták. V. ö. Pécsi Napló, 1905 ápr. 23. sz.

15 Martyn Ferenc: A festő Zsolnay Vilmos. Pécs szab. kir. város múzeumának 1942. évi értesítője. Pécs, 80. old.

46