Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
A szigeti és budai külvárosok munkásai, kisparasztiai, fuvarosai, vincellérjei és napszámosai felhánytorgatták a város adósságait, és az ebből eredő súlyos és egyenlőtlenül elosztott adóterheket. Felhozták ugyanazt, amit 1848-ban is sérelmesnek tartottak, és ami ellen akkor is felléptek, a közlegelők megszüntetését. Sérelmezték, hogy az önző polgárság a külvárosokat elhanyagolta, se közvilágítást, se járdát nem adott nekik. A vitában a baloldal álláspontja győzött. Az 1848-ban választott tanács és az 1848-ban választott képviselőtestület vette kezébe újra a város kormányzatát. Ők léptek hivatalba. Csak kiegészítő választások történtek. A polgárság a belvárosban nem sokat törődött ezzel a választással. A külvárosok dolgozói azonban — jelentette a polgárság lapja — „egész nan ott állottak a szavazatszedésnél, bár ezáltal vagy háromnapi munkabért elvesztettek. Föláldozták keresetüket az ügy miatt.” így került be a képviselőtestületbe Krautszak József és Stirling Antal, a város két gazdag tímárja mellett Herman Vince szűcs, Karlbauer József kádár, Dóczi István földműves, Mihalovits István szőlőműves, Katanovits György fuvaros, Radócsai Mátyás fuvaros, Huffnagel József bányász.67 A belvárosi polgárság többsége az abszolutizmus éveinek a kezdetén még 48-as érzelműnek mutatkozott. Ez a harc azonban rávilágít arra, hogy a belvárosi polgárság egy része, a pécsi nagypolgárság őse, 1860—61-ben már az egykori 1848-as békepárti jobboldal vonalán haladt a kiegyezés felé. Támadta is ez a nagypolgárság az 1848-as forradalmi érzelmű kispolgárságot és proletariátust azért, hogy nem olyanokat választott, „kikben elegendő képességet is tehetnénk fel, hogy a tanácskozásokban irányt adólag beleszólhassanak”. Nehezményezte, hogy egyetlen értelmiségi vagy pap sincs köztük. A felirati párti Pécsi Lapok hangosan örvendezett, amikor a képviselőválasztáson a külváros jelöltje, a határozati párti Svastics megbukott. „A belvárosból bejegyzett mintegy 343 voks közül Svastics összesen 4-et kapott, — irta — s ezek közt csak egyetlen egy kaputos atyafiét” (polgárét).68 Az országgyűlés feloszlatásának hírére a városban zajos tüntetésre került sor. Ennek tömegét a kispolgárság és a proletariátus adta. A katonai állomásparancsnok átirattal fordult a város tanácsához, hogy a tüntetések megakadályozásában működjön vele közre. Ugyanekkor a város polgári vezetőségéből, 67 Pécsi Lapok, 1861 febr. 24. sz. 68 U. o. 1861 márc. 21. sz. 32
