Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
A BANKOK KELETKEZÉSE A magyar mezőgazdaság a 19. század húszas-harmincas éveitől kezdve óriási tőkehiánnyal küzdött. Ennek következtében nem tudott a kapitalista gazdálkodásra áttérni. A pécsi kereskedelmi tőkések és a baranyai nagybirtokosok segíteni próbáltak a nyomasztó tőkehiányon. Ezért 1845-ben Czindery László földbirtokos vezetésével a kereskedők szabad pénztőkéinek összegyűjtésére és felhasználására megalapították a Pécsi Takarékpénztárt. A bécsi udvar a szabadságharc után továbbra is meg akarta gátolni, hogy Magyarország a gyarmati függésből kijusson. Ezért hazánkban a kapitalizmus fejlődését a mezőgazdaságra igyekezett korlátozni, és akadályozta a magyarországi nagyipar kialakulását. A Pécsi Takarékpénztárnak az abszolutizmus alatt hatszor vetették vissza módosításra alapszabályait. így igyekeztek lehetetlenné tenni működését, és így próbálták meg előidézni feloszlását. A pénzintézet csak 1864-ben nyerte el alapszabályainak jóváhagyását. Az intézet tőkeereje 1854-ben 378 763 forintot, nyeresége pedig 4403 forintot tett ki. 1864-re a tőkeerő már 1 042 300 forintra, nyeresége pedig 10 572 forintra nőtt. Ugyanekkor a betétek összege 341 199, ill. 1864-ben már 983 776 forintra rúgott. A Pécsi Takarékpénztár 1849 és 1900 közt a pécsi és a déldunántúli iparfejlődést kevéssé szolgálta. 1900-ig ugyanis főleg a földbirtokosoknak nyújtott jelzáloghiteleket.50 A pécsi kereskedelem és ipar is érezte az abszolutizmus éveiben a hitel hiányát. Ezért a kiskereskedők és kisiparosok szabad pénztőkéjének gyűjtésére és hitellel való ellátására 1865-ben megalakult a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet. Ennek létrehozásában Blauhorn Gusztáv, Hartmann Antal kereskedők, Ráth Mátyás fakereskedő, Schapringer Joachim gabonakereskedő, Zsolnay Vilmos bazártulajdonos játszottak vezető szerepet. Az utóbbi, egyidőben az intézet alelnöki, majd elnöki tisztét is betöltötte. Az egyletnek működése első esztendejében, 1856-ban, 58 278 frt volt a tiszta vagyona. Nyeresége ekkor 1601 frt-ra rúgott. A következő évben a vagyon már 146 259 frt-ot, a nyereség pedig 8398 frt-ot tett ki.51 50 Ágh Timót: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. Taizs ny. 228. old.; Fischer Ferenc: A Pécsi Takarékpénztár részvénytársaság 50 éves múltjának ismertetése. 1845— 1895. Pécs, 1895. Taizs ny. 17—18. old.; Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Szikra 1952. 236—238. old. 51 A Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet 25 évi működésének vázlata s forgalmának kimutatása. Pécs, 1891. Passim. 25
