Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
szerb csapatok vonultak be. A megszállás elvágta a forgalmat Pécs és az ország többi része közt. Ezzel megbénult a város gazdasági és politikai élete. Az SHS állam az ideiglenes megszállást Pécs és környéke végleges megszerzésére akarta felhasználni. A megszálló hatóságok mindenféle gazdasági és politikai eszközhöz nyúltak, hogy céljukat elérjék. E „gazdasági és politikai nyomás bilincseinek meglazítására vagy akár széttörésére” harcba szállt az egész pécsi munkásosztály. Vele tartott a polgárság többsége is. A megszálló hatóságok intézkedései elleni tiltakozásul a munkásság és a vele tartó polgárság 1919 február 22-én általános sztrájkba kezdett, amely 19 napig tartott.175 176 Az általános sztrájkban részt vett a bányák, — az összes üzemek — köztük a Zsolnay-gyár minden dolgozója. A küzdelem eredményeként a szerb politika tervei egyelőre kútba estek. A pécsi munkásság nagy reménységgel nézett a Nagy Októberi Forradalom nyomán a világtörténelembe lépett Szovjetoroszország, majd a Budapesten kikiáltott proletárdiktatúra felé. Az 1919 február 22-én kezdődött 18 napos pécsi sztrájkkal a magyarországi proletárdiktatúra kikiáltásának az előkészítését is kívánta szolgálni. Tőle várta a szerb megszállás alól való felszabadítását is. A proletárdiktatúra bukása után a munkásság egy része nem kívánt az anyaországhoz kapcsolódni, ahol az ellenforradalom dühöngött. A szerb politika ekkor megújította kísérletét, hogy Pécset megszerezze. A jugoszláv politikusok céljaik megvalósítására a pécsi munkásságot is fel akarták használni. A munkásság vezetőinek egy része ebben a helyzetben arra gondolt, hogy a jugoszláv imperializmus kínálta lehetőségeket megragadja, és a maga céljaira kihasználja: megtartja Pécset és Baranyát kiindulópontul egy új forradalom számára. A vezetők másik része viszont nem bízott a jugoszláv politika ígéreteiben, és elutasította azt. Az előbbi vélemény kerekedett felül, ami aztán 1921 augusztusában a pár napot élt Pécs-Bajai vagy Baranya-Bácskai szerbmagyar köztársaság kikiáltására vezetett.173 Ezek az események, főleg a szerb megszállás, 1919 tavaszától 1921 nyaráig döntően befolyásolták a gazdasági viszonyokat, így a Zsolnay-gyár termelését és azon keresztül a munkásság sorsát is. 175 Munkás, 1919 márc. 15. és márc. 19. sz. 176 A pécsi Zsolnay-gyár történetének keretei nem teszik lehetővé a pécs-bajai köztársaság történetének feldolgozását. Ez a probléma külön kutatást igényel. 191
