Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
riilt kideríteni, hogy a harcosan induló értekezlet milyen határozatokat hozott, és mik lettek azoknak a következményei. A szakegylet tevékenységének véget vetett a háború. A gyárakat egymás után katonai ellenőrzésnek vetették alá. Ez azt jelentette, hogy a munkásokra kiterjesztették a katonai törvények érvényét, és így megfosztották őket a sztrájkjogtól.113 A Kerámikai Munkások Szakegyletében is elhalkult az élet. 1917-ben 700 munkás dolgozott a gyárban. A szakegyletnek azonban csak 70 volt közülük tagja. A gyáros könnyűszerrel tört le a háború éveiben mindenféle szervezkedést. A békeidőben használt elbocsátásnál félelmesebb elnyomó eszközt adott kezébe a háború. A szervezkedésben részt vevő munkásoktól simán megszabadulhatott. Egyszerűen a frontra vezényeltette őket. A munkásokat a gyáros főleg ezzel félemlítette meg, és így tartotta vissza őket a szakegylettől.114 Dolgozókat és a szakegyleteket egyaránt lefoglalta a megélhetésért vívott mind súlyosabb küzdelem, a beszerzések biztosítása. Hogy csak egy esetet említsünk meg a sokból, 1915 augusztusában például a pécsi Munkásképző Egylet azért hívta össze gyűlésre az összes szervezett szakmák munkásait, hogy a „tüzelőanyagnak folytonos drágulása és a téli időkre bekövetkezhető hiánya” miatt annak beszerzését megbeszéljék.116 A Kerámikai Munkások Szakegylete ebben a korban, amikor kiélesedett az osztályharc, nagy szolgálatokat tett a gyár dolgozóinak és az egész pécsi munkásosztálynak. Abban a nagy perben, amely a munkás és a munkáltató közt folyt, a szakegylet a dolgozókat összehozta, tömörítette. Beléjük nevelte a szolidaritás érzését. Ez az érzés eleinte csak a szakma dolgozóit fűzte egybe, de folyton szélesebbkörűvé vált, és végül minden munkást összekapcsolt. így a proletárosztály öntudatának kialakulásában fontos szerepet játszott. De nem volt forradalmi szellemű szervezet, és 1906 után jelentőségét elvesztette. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT PÉCSI SZERVEZETE ÉS A GYÁR MUNKÁSSÁGA A Szociáldemokrata Párt pécsi fiókszervezetének és azon keresztül az egész Szociáldemokrata Pártnak a belső életébe kell egy pillantást vetnünk, hogy a kerámiai munkások szakegyleté”3 Andics Erzsébet: A magyar munkásmozgalom az 1914—1918-as világháború alatt. Bp., 1950. 14. old. (A történettudomány kérdései, 2. sz.) 114 Munkás, 1917 dec. 17. sz. 116 Munkás, 1915 aug. 22. sz.
