Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
A PÉCSI KERÁMIKAI MUNKÁSOK SZAKEGYLETE A Zsolnay-gyár dolgozóinak az előző korszakban megalakított szervezete: a Pécsi Kerámikai Munkások Szakegylete a századforduló után nehéz helyzetben volt. Az állam a szakszervezkedést továbbra is rossz szemmel nézte, a közigazgatás ellenséges magatartást tanúsított a szervezkedéssel szemben. A vállalkozók az állam támogatását érezve hátuk mögött, erélyesen léptek fel. A szervezkedésben „a kerámiai munkásoknál azon akadály is fennáll, — írta a Munkás — hogy a gyáros rendszabályozza mindazon munkásokat, kik a szakegylet tagjai”.102 A gyáros besúgói útján tudomást szerzett arról, hogy gyárában kik a szervezett munkások. A „rendszabályozás” abban állott, hogy ezeket a dolgozókat elbocsátotta.103 E körülmények a kerámikai munkások szakegyletét a század elején igen meggyengítették. A szakegyletnek 1902-ben csak 29, 1903-ban pedig csupán 21 tagja volt.104 * A Szociáldemokrata Párt helyi lapja, a Munkás, a vas- és fémmunkások, valamint a kerámiai munkások szervezkedését ezért lanyhának is találta. „Felkérjük Pécs kerámikai munkásait — írta a lap — vessék’le már egyszer azt a kárhoztatandó közönyösséget és vétkes nemtörődömséget, igyekezzenek vállvetett erővel nem éppen irigylendő helyzetükön segíteni... Mintegy 500 kerámikai munkás van, ha ezek közül legalább 300 beiratkoznék és állandóan tag maradna, úgy a szakegylet a kerámikai munkásoknak igen nagy hasznára lehetne. Rendet lehetne csinálni a gyárban... a műhelyben s nem kellene mindenféle bajt és kellemetlenséget a munkásnak eltűrni a munkavezetőtől és gyárostól, amely ellen most nincs orvosság.”103 1903—1906 közt a szakegylet szelleme megváltozott, tagjainak száma pedig felemelkedett. Hogy mennyire megváltozott és mennyire a munkásság osztályharcának irányítójává vált az egy évtizeddel előbb még kulturális jellegű egyesület, arra két esemény is rávilágít. Az 1906. évi sztrájk alkalmával Lorenz Ferenc napszámos — később állásába is került — felhívta munkástársait, hogy vo-102 Munkás, 1898 dec. 25. sz. 103 Munkás, 1907 júl. 7. sz. 104 Jászai Samu: A magyar szakszervezetek története. Bp., 1925. Világosság ny. 108. old. 10® Munkás, 1898 jún. 26. sz. 162
