Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
1887 után épült ki az iparfelügyelői intézmény. A budapesti iparfelügyelőség irányítása alatt a század végén 17 vidéki iparfelügyelő ellenőrizte az üzemek bérviszonyait, egészségügyi és szociális intézményeit. Az 1891. évi XIV. te. nyomán kialakult a munkásság betegségi biztosítási szervezete. A kerületi, vállalati, ipartestületi és magánbiztosító pénztárakat az 1907. évi XIX. te. a Munkásbiztosító keretében egyesítette. Ebbe tartozott bele most már a Zsolnay-gyár is. A munkásságot kívánta lecsillapítani egy további kormányintézkedés. A kereskedelmi minisztérium az olyan ipari munkások részére, akik több mint 15 éve dolgoznak szakmájukban, 100 K-ás jutalmakat rendszeresített. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara évenként 4 dolgozót terjeszthetett fel e jutalomra azon munkások közül, akiket a gyárosok hoztak javaslatba. Hosszú, érdemes szolgálatáért a gyár dolgozói közül 1908-ban Ziegler Ferenc és Eberhardt Nándor kapták meg e jutalmat. Utánuk került sorra 26 évi szolgálata elismeréseként Lili József laboráns és 33 évi munkáját tekintetbe véve Reichert István korongos. 1912-ben Kallenberg Adolf formaöntő 28 évi, 1913-ban Lippay János festő 35 évi, Pompár Gyula festő 28 évi, Szabó Ferenc égető 26 évi szolgálat után kapta meg e jutalmat. A feltételeknek megfelelő, 15 évnél régebben dolgozó munkás azonban sokkal több akadt. A kamara 1904-ben kérte is a minisztert, hogy ne írjon ki pályázatot az év folyamán. Az előző pályázat alkalmával ugyanis nem tudott megjutalmazni 8 olyan munkást, akik 40 éve dolgoznak egy helyen.95 A nehezedő életkörülmények közepette a jutalmak osztása nem gyakorolta a munkásságra azt a megnyugtató hatást, amit a kormány várt. A kamarának feltűnt, hogy a munkások még a betegségi és baleseti biztosítás kérdésének rendezését is meglehetős közönnyel fogadták.96 Ennek a magyarázata az, hogy a nyomasztó viszonyok újabb problémák leküzdése elé állították a dolgozókat. „A régebbi időben, míg a munkás népnek jobb keresete volt, minden nagyobb nyomor nélkül élhetett, nem nyújtottak vagy adtak kitüntetéseket... Ma azonban, midőn a legszorgalmasabb munka mellett is alig képes megélni és a szocializmus is mindjobban tért foglal, «dicsérő oklevelet osztogatnak».97 Az öregségi, rokkantsági biztosítás, a nyugdíj kérdése fog-95 Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1905. évi 2. közűlésének jegyzőkönyve. 47. old. 96 Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése, 1891. 8. old. 97 Munkás, 1900 febr. 11. sz. 160
