Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
Zsolnay Miklós nyereségeiből a nehéz évek ellenére is kifizette nővéreit. Kifizette úgy, hogy vagyona gyarapodása azt meg sem érezte. 1904-ben már törölték a jelzálogot a telekkönyvből, amit a két nővér követelésének biztosítására kebeleztek be. Tehát 3'/2 év alatt rendezte az 1 000 000 K-t kitevő örökségi terhet.62 A gyár nehézségei a háborúval kezdődtek. Az 1915. év 106 764 K veszteséggel zárult. A bankoknak ekkor 848 505 K-val tartozott a vállalat. Az 1918. esztendő ismét veszteséggel fejeződött be. Ekkor a bankadósság 1 242 563 K-ra emelkedett. A háborús és a nyomában következő évek gazdasági bajaiból, inflációjából a gyár úgy lábalt ki, hogy 1924-ben 2 782 534 pengő tiszta vagyona és 259 741 pengő adóssága volt. A Zsolnay család kezében lévő gyár ezen második, 1900-tól 1921-ig terjedő korában érte el jövedelmeinek tetőfokát, de egyszersmind, a háború végén életének első mélypontját is. Vizsgáljuk meg azt, mint oszlott meg ez a jövedelem. Zsolnay Miklós az üzleti könyvek magán- és háztartási számlái szerint jóval magasabb összegeket vett fel személyi céljaira, mint atyja. 1901-ben pl. 27 250 K-t, 1902-ben és 1903-ban 40 000 K-t, 1904-ben kis híján 70 000 K-t. 1911 és 1915 közt még fokozódtak a személyi kiadások. 1911-ben 152 251 K-t, 1913-ban 190 794 K-t 1914-ben 146 568 K-t költött el. Az első világháború évei alatt a csökkenő vállalati nyereséggel a személyi költekezések is mérséklődtek. 1916-ban pl. 53 866, 1918-ban 41 299 K-t tettek ki. A háztartási számla kiadásai évi 2—4000 K közt ingadoznak. A gyárban dolgozó családtagok közül Sikorski Tádé műépítész fizetés címén évente 7200 K-t vett fel. Mattyasovszky Jakab geológus pedig 4800 K fizetést kapott. A gyártulajdonos és két sógora a magán számla, a háztartási számla és a fizetési számla összesítése alapján 1901-ben 42 739, 1903-ban 54 723, 1904-ben 85 534, 1911-ben 166 018, 1913-ban 183 971, 1914-ben 161 486, 1916-ban 71 379, 1918-ban 50 779 K-t kaoott a gyárból. Ha visszaidézzük a gyáralapító korában a családnak jutott évi 30 000 K körül mozgó összeget, meg kell állapítanunk, hogy most sokkal nagyobb összeget fordítottak személyi céljaikra. Nem a családtagok, hanem Zsolnay Miklós kiadásai emelkedtek rendkívüli módon. A termelést irányító műszaki és kereskedelmi dolgozók száma 1897-ben 16, 1901-ben 17, ha a 7 művezetőt is idevesszük, 24 volt. Fizetéseikre folyósított összeg helyzetükről képet közvetlenül nem 62 Pécsi telekkönyv: 3795. sz. 151
