Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
talékok és az elnökigazgatói fizetés a tetőfokon, 1911-ben, kerek 300 000 K-t hoztak Zsolnay Miklósnak. A Sárospataki Zsolnay-féle Agyagipari rt.-nak 35 db. 2000 K-ás részvényét tartotta birtokában a pécsi gyár. E részvényeket 75 531 K-ért vásárolták meg. Ennyivel volt tehát Pécs érdekelve a vállalatban.87 1911-ben 3000, 1912—1914 közt évenként 4—4000 K osztalékkal növelte ez a részvénytársaság Zsolnay Miklós bevételét. 1916-tól azonban mérlegei veszteséggel zárultak.58 Zsolnay Miklós, a gyáros azonban e ponton nem állott meg, hanem megindult a bankok felé. Tőkéjével bevonult először Pécs, majd Budapest egyes nagy bankjaiba. A legrégibb és legnagyobb pécsi pénzintézet, a Pécsi Takarékpénztár, a Pécs-baranyai Központi Takarékpénztár, valamint a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank részvényeiből jelentős mennyiséget vásárolt össze. 1915-ben a Pécsi Takarékpénztár rt.-nak 118 175 K, a Pécs-baranyai Központi Takarékpénztárnak 38 950 K értékű részvénye fölött rendelkezett. A Pécsi Kereskedelmi és Iparbankban elnöki tisztet töltött be. Elnöke volt még a Pécsbaranyai Fillér-szövetkezetnek, ahol üzletrésze 1915-ben 10 947 Korona. A Magyar Általános Hitelbanknak 1915-ben 21 395 K értékű részvényét tartotta birtokában. Érdekelve volt a Pesti Hazai Első Takarékpénztárban is. 1905-ben alapították meg 5 000 000 K alaptőkével a budapesti Központi Kereskedelmi és Iparbankot, amelynek Zsolnay Miklós 69 250 K értékű részvényét szerezte meg. E pénzintézetnek alelnöke volt. Érdekelve volt még az Országos Központi Hitelszövetkezetben, az Első Magyar Általános Biztosító, a Hungária Ált. Biztosító és a Pannónia viszontbiztosító intézetekben. Banktevékenységében elsősorban a kerámiai iparban elért monopol helyzetének szempontjai és érdekei vezették. Bankpozícióit e monopóliumnak az erősítésére használta fel. Jól rámutat erre az a lépése, hogv összevásárolta a Kőszénbánva- s téglagyár társulat Pesten íDrasche-féle) rt. egv sereg részvépvét, amelyek 1915-ben 56 163 K-t értek. E vállalat chamotte-téglát, falburkoló- Ipmp'zpket porcelánszigetelőket, elektrotechnikai és egészségügyi cikkeket állított elő. és ígv egyes cikkekben a Zsolnav-gyárnak erős versenvtársa volt. Zsolnay Miklós ily módon próbált behatolni vagv legalább befolyásra szert tenni a versenytárs üzembe. Részt vett azonban mindenféle más banküzletben, alapításokban, kibocsátásokban stb. E tevékenységének eredményét mutatja a pécsi Zsolnay-gyár tekintélyesre nőtt részvényállománya. 57 Hauptbuch VIII. 12. old. 58 Hauptbuch VIII. 12. old. 148
