Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
A háború végén azonban a gyártás óriási nehézségekkel küzdött, sőt egyenesen akadozott. A gyárat nem tekintették elsőrendű hadiüzemnek, nem is biztosították zavartalan termelését. 1917-ben megtörtént, hogy a Szénközpont egy intézkedése folytán az üzem nem jutott szénhez. Ekkor Zsolnay Miklós a városhoz fordult támogatásért, hogy a gyárat működésben tarthassa. A város kontingenséből ki is utaltak neki 600 q szenet. De ebből is csak 170 q-t kapott meg.31 így jött egyre közelebb és közelebb az a nap, amikor az üzemnek le kellett állnia. A gyár egy korszakon belül érte meg termelésének tetőfokát és mélypontját. A PIAC A piacot ebben a korban a nagyra megnőtt kereslet jellemzi. Városaink óriási iramban növekedtek. A hatalmas arányú köz- és magánépítkezések nagy keresletet támasztottak az épületek külső díszítésére szolgáló építészeti kerámiai árukban. Ugyanezen indító okból nőtt meg a fogyasztás a házak belsejét díszítő padozat és falburkoló fajanszlapokban is. A vasút- és távirdahálózat további fejlődése, az elektromos energiának, mint hajtóerőnek az iparba való bevonulása keresetté tette a villanykapcsolókat, a szigetelőket és a különféle elektrotechnikai porcelánárukat. A nagy- és középpolgárság megnövekedett vásárlóereje nyilvánult meg a kerámiai díszműáruk fokozott vásárlásában. Hogy a századfordulón milyen nagy volt a fogyasztás a kerámiai cikkekben, azt az agyagipar egy ágának, a porcelángyártásnak adataiból is megítélhetjük. 1898-ban porcelán termelésünk értékének 77,63%-át, 216 904 K-t a szigetelők tették ki. Ebből belföldön 195 214 K értékű szigetelő került felhasználásra. 21 690 K értéket pedig kivittünk külföldre. Porcelánszigetelő termelésünk a hazai kereslet alig 6%-át fedezte. Ezért Ausztriából ugyanakkor 3 930 290 K értékben importáltunk szigetelőket. A porcelán termelés fennmaradó 21,48%-át, 60 000 K értéket, a díszműáruk tették ki. Ebből 54 000 K érték belföldön, 6000 K érték pedig külföldön kelt el.32 A külföldi piac váltpzatlanul nagy érdeklődést tanúsított a magyar kerámiai díszműáruk, köztük a Zsolnay porcelán-fajansz és az eosin iránt. Keménycserépedényből pedig kivitelünk támadt a Balkán-államok felé. A Monarchia 1906-tól 1910-ig vám31 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára: 4769/1917. jún. 16.; 7763/1917. 32 Mo. Gy. i. 1898. 174. old. 136
