Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
aratógép. A gépesített, külterjes gabonatermelést folytató uradalmak már kevesebb munkaalkalmat nyújtottak. Ugyanakkor az európai piacra betört az amerikai gabona. Ezzel nem tudtak mérkőzni a drágán termelő magyar nagybirtokosok. Hogy versenyképességüket biztosítsák, hogy olcsóbban termeljenek, lenyomták a munkabéreket. A parasztbirtokokon sokkal kevesebb volt a munkalehetőség. Ennek következtében a 90-es években munkanélküliség és nagy szegénység köszöntött be a szegényparasztok hajlékaiba.14 Valamivel jobb volt a helyzet a bortermelő vidékeken. A szőlőművelés még a mezőgazdaság gépesedése után is sok munkaalkalmat nyújtott. Ekkor azonban a hazai szőlőkre rátört a filoxera. Baranyában 1887 és 1893 közt 40 000 hold szőlőt tett tönkre. Az óriá.si kárt, amely a pécsi bortermelést érte, a város ismertetője megpróbálta felbecsülni: „az egykori termés átlag harmincezer hektoliterre tehető, melynek értéke megközelíté a félmillió forin> tot és most ebből vajmi csekély rész van meg: csak morzsák a dús lakomából”.15 Baranya, Tolna, Somogy megyék az ország szőlőtermelésének Vsj-ét adták. E három megyében a filoxera összesen 107 519 katasztrális hold szőlőt pusztított el.16 E csapás Baranya agrárnépességének fokozatosan romló helyzetét egyszerre válságosra fordította. Baranya megye alispánjának 1898 augusztusában, a filoxera pusztítása után kelt jelentése akaratlanul is roppant realitással mutatja meg a megye katasztrofális helyzetét. Egyedül a siklósi járás az, ahol „az iparkodó napszámosok sorsa állandóan biztosítva van...” A pécsi és szentlőrinci járás lakói szén- és kőbányákban, meg erdei fakitermelésnél jutottak megélhetéshez. A pécsváradi járás népe a filoxera után az ország különböző vidékein, főleg a fővárosban, napszámmal kereste kenyerét. Amit a munka idején kerestek, azt télen mind felélték. A baranyavári járásban „ ... a lakosságnak főleg ama részénél, mely szegényebb és saját birtokán teljesen igénybe véve nincs, ... a szőlők tönkremenésével és a gazdasági viszonyok pangásával az elszegényedés 14 Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 6. kiad. Szikra 1951. 192—244. old.; Mérei Gyula: Adalékok a mezőgazdaság kapitalista fejlődéséhez. Századok, 1950. 280—281. old. 15 Ágh Timót: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. Taizs ny. 198. old. 16 O. L. — Kér. Min. 6. szakoszt. 1893. 68 657 és 48 809. 9 Rúzsás: A pécsi Zsolnay-gyár története (10) 129
