Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
Az így, megnövekedett, használható területen és a többi, a várostól nyugatra, a szigeti részen elnyúló réteken szarvasmarhát tartottak. Ez az állattenyésztés főleg a városi szegénységnek adott kenyeret, és ezért Pécs társadalmi fejlődésében — mint majd látni fogjuk — különös jelentőségű volt. A hegyoldalakon ez idő tájban még pásztorok terelgették a nyájakat. Pusztították az erdőt, kopárrá tették a hegyoldalt, de nyersanyaggal látták el a helybeli kallókat, takácsokat.2 „Legjelesebb növevényje a’ V[árrne]gyének a’ szőlő-tőke, melly majd minden hegyoldalban és dombon, a’ hol azt a’ hely és fekvés megengedi, plántálva tenyészik.”3 Majdnem az egész vármegye borvidék volt.4 5 A pécsi szőlőterület állandóan terjeszkedett. Felfelé kapaszkodott a hegyoldalon, visszanyomta az erdőt. Nagy terméskövekből összerótt falakkal védték a szőlődarabokat, amelyek így függőkertszerűleg, egymás fölött lépcsőzetesen helyezkedtek el. A szőlőművelés technikája még alacsony fokon áll itt is, mint az egész országban. „De ha a’ szöllőmívelés, és bor-termesztés Baranyában is ollyan tökéletességre mehetne, miilyenre azt, nem mondom Frantzia országban vagy a’ Rhenus mellett, hanem tsak Sopronyban, Ruszton, Sz. Györgyöt és Budán lépettnek tapasztaljuk, — sóhajtott fel a megye ismertetője — mitsodás borokat várhatnánk e* hegyekből még akkor.”3 Mikor a szőlőmunkák megkezdődtek, a város szinte kiürült, és megélénkültek a hegyek. Az egykorú helybeli lap is megemlékezett a szembetűnő változásról. „Pécsi tárogató” című rovatában állandóan hozta a terméskilátásra vonatkozó híreket. Az idegenre pedig, aki idevetődött, nagy hatást gyakorolt a bő és élénk szüret. A szőlőművelés gyümölcstermeléssel párosult. A tavaszi virágzáskor a hegyoldalt színessé tevő mandula-, barack-, fügefák ősszel gazdag termést küldtek a város piacára, ahol később felváltotta őket a szelídgesztenye, amelyet a tereken és utcákon 2 Strázsay János: Baranya vármegyének topographical leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1823. 3. köt. 38. old. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Közoktatásügyi Kiadóvállalat 1948. 159. old. 3 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény, 1822. 12. köt. 15. old. 4 Haas Michael: Gedenkbuch der königlichen freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen, 1852. Lyceum ny. 98. old. 5 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény, 1822. 12. köt. 17.. old. Í0
