Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
Ezt annál inkább megtette, mert a kormányok sem vették komolyan a gyár felügyeletét, mint a munkásvédelem eszközét. Csak 3 iparfelügyelőt állítottak be kb. 2000 üzem ellenőrzésére. Az általuk kiszabható büntetés maximuma 300 forint volt. De 1900-ig egyetlen gyárost sem büntettek meg munkásvédelmi rendelkezések be nem tartása miatt. Az iparfelügyelőkre ugyanis nemcsak munkásvédelmi, hanem iparfejlesztési feladatokat is bíztak. A kettő ellentmondott egymásnak. Munkájukban az iparfejlesztés érvényesült jobban, ami egyértelmű volt sok esetben a tőkések támogatásával. A munkásvédelemből így lett tőkésvédelem. A PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM MEGINDULÁSA ÉS A ZSOLNAY-GYÁR MUNKÁSSÁGÁNAK ELSŐ SZERVEZKEDÉSI KÍSÉRLETEI Az alakuló munkásosztály gazdasági és politikai jogainak kivívása, helyzetének javítása a munkások szervezkedésével valósult meg. A magyar munkásság szervezkedése az Általános Munkásegyletben kezdődött, amely a politikai és a gazdasági szervezkedést egyesítette. A szakegyletekben folyó gazdasági szervezkedés összefogására az Általános Munkásegylet szakegyleti osztályt állított fel.126 A szakegyleti szervezkedés megindulását előmozdította az, hogy 1872-ben eltörölték a céhrendszert. Ekkor megszűntek a legényegyletek, amelyek a segédeket a céheken belül tömörítették. 1873-ban gazdasági válság tört ki. A vele beköszöntő nehéz idők arra serkentették a munkásokat, hogy gazdasági védelmükre szervezkedjenek. Más alapokból nőttek ki, és más világot, a gondoktól mentesebb polgárság világát mutatják az ekkor alakult pécsi polgári egyesületek célkitűzései. „Pécsi Nemzeti Casino Egylet” cím alatt társulat alakult azon célból, hogy „tagjai egy közös gyűlhetvén a barátságos közlekedés, finom társalgás, jobb ízlésű időtöltés és egyáltalán a műveltebb mulatás kellemeit kényelmesen és háboríthatatlanul élvezhessék”.127 A kiskereskedők és iparosok társaskörének, az 1871-ben alapított Unio-társaskömek alapszabályaiban ezt olvashatjuk: „célunk illedelmes vigalommal összekötött önképzés fejlesztésére társadalmi estélyeket rendezni, mely estéken tudományos és humorisztikai előadások tartandók”. A pécsi ügyvédek szervezetükben, az Ügyvéd Egylet-126 Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet tevékenysége a Párizsi Kommün idején. Századok, 1952. 82. old. 127 O. L. — B. M. — 1872. in. — 4. — 9433. 103