Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)
II. Alapfogalmak
13 nagyobb gyorsulást tud kölcsönözni. Tehát az erő a tömegnek és a gyorsulásnak szorzatával lesz egyenlő. Eszerint az erő egységét megkapjuk, ha a cm tömeg egységét a gyorsulás egységével szorozzuk; azaz 1 dyn = 1 gr-----— A testek súlya tulaj dóriképpen erő, mely a test tömegének és a föld nehézségi gyorsulásának szorzatából jön létre. Nevezetes erő meg a kör- és görbevonalú mozgásoknál fellépő centrifugális erő. Ez az erő mindig a görbevonalú pálya középpontjától akarja a testet minél távolabbra taszítani. Ez az erő annál nagyobb, minél nagyobb a mozgó test tömege és sebessége, és annál kisebb, minél nagyobb annak a görbe pályának a görbületi sugara. Ha képlettel akarom kifejezni a centriv2 fugális erőt, akkor: p = m—, ahol p a centrifugális erő, m a mozgó test tömege, v a mozgó test gyorsulása és r a pálya sugara. Ennek a centrifugális erőnek a reakció-ereje a vele pontosan egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú centripetális erő. mely a pálya középpontja felé irányul. Az erővel kapcsolatosan megemlékezünk még a nyomóerőről is, mely a test felületére hat. Ezt a nyomóerőt abban az esetben, ha csak 1 cm2-re hat, nyomásnak nevezzük. A nyomás tehát mindig az 1 cm2 felületre ható nyomóerő. Meghatározhatjuk a sűrűséget is, mely a test tömegének és térfogatának • , gr viszonya. Egysége : ^ A fajsúlyt ebből úgy kapjuk meg ha a sűrűséget a föld nehézségi gyorsulással szorozzuk. Tehát a fajsúly = • A fizikában igen érdekesen határozzuk meg a munka fogalmát. A munkát nem mérhetjük izmaink fáradságával, hiszen akkor a munka fogalmát nem tudnánk egyértelműi eg megállapítani. Éppen ezért munka alatt az erőnek és az erő irányába eső útnak a szorzatát értjük. Annál nagyobb a munka, minél nagyobb erő, minél hosszabb úton végez elmozdulást. Egysége: 1 erg = 1 dyn. 1 cm. Ez az erg igen kicsi egység és ezért helyette sokszor használjuk az 1 joule-t, mely az erg-nek tízmilliószorosa. A gyakorlatban a kilogrammé tér - rnunkát használják a munka egységéül. 1 kilogrammétermunkát akkor végzünk, ha pl. 1 kilogrammsúlyt 1 méter magasra emelünk fel. Természetesen ezt is átszámíthatjuk CGS-egységekbe és akkor eredményül azt kapjuk, hogy 1 kilogrammétermunka egyenlő 9-81 joule-val. Gépeknél igen fontos ismerni a másodpercenként végzett munka értékét, melyet munkasikernek szoktunk nevezni. Egysége-61^ vagy _ watt. S6C SGC A gyakorlati életben a munkavégzőképességet lóerőkben mérjük. 1 lóerő _ kilogrammétermunka _ ^ ^ secundum Ugyancsak általános fogalom az energia fogalma is. Energián munkavégzőképességet értünk. Akkor van egy testnek energiája, ha az akár helyzeténél, akár mozgásánál, akár másféle állapotánál fogva munkát tud végezni. Ebből már önként következik, hogy az energiának és a munkának egységei vannak. A többi, még fontos alapmennyiséget ott ismertetem, ahol a szövegben éppen szükség van ismeretükre.
