Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)
XIV. Hőgépek
XIV. HŐGÉPEK h A GŐZGÉP. A gép-korszak tulajdonképpen a gőzgép feltalálásával (1769) veszi kezdetét. A gépek alkotói mindig arra törekedtek hogy alkotásaikkal sok ember munkáját helyettesítsék s ezáltal az ember értékét magasabbra emeljék. Hogy törekvéseik nem váltak valóra, sőt ellenkezőleg a gépeket az emberember ellen való küzdelemben használják fel, erről nem a segíteni akaró feltalálók tehetnek, hanem az a tömeg, amelyen segíteni akartak, de amely elegendő műveltség hiányában a rosszra fordítás lehetőségeit gyorsabban vette észre, mint a javításét és a segítését. így van ez a gőzgép esetében, de így van minden nagy, korszakalkotó találmánnyal is. Ha a gőzgép történetét csak főbb vonásokban is vázolni akarjuk, bizony sok, érdekes ember, értékes alkotásával kell megismerkednünk. A Krisztus előtt kb. 120-ban született Hero volt az első, aki a gőzt munkavégzésre használta fel. Kis játékot szerkesztett, amelyet aeolipilnelc nevezett el. Ez az aeolipil egy belül üres fémgolyó, mely egy átmérője mentén, mint tengely körül forgatható. A fémgolyó két ellentétes részén 1 — 1 kivezető cső van, mely a golyóval párhuzamos irányban meg is van hajlítva. Hero a golyót félig vízzel töltötte meg, és a golyót alulról egy lánggal melegítette. Megfelelő ideig tartó melegítés után gőz fejlődött, mely a két csövön kitódult. A kitóduló gőz visszaható ereje a gőz kiáramlásával ellenkező irányú forgásba hozta az aeolipilt. Hasonló primitív szerkezet volt az is, amellyel Krisztus után 500 körül Antheminus híres építész, a híres szónokot Zénót megbosszulta. Zeno és Antheminus ugyanis összevesztek, kibékülni nem tudtak s bíróság elé vitték ügyüket. A bíróság Zeno-nak adott igazat. Antheminus sehogysem volt elégedett a bírói ítélettel s elhatározta, hogy bosszút áll szomszédián, Zénón. Saját pincéjében elhelyezett egy nagy vastartályt, melyet félig megtöltött vízzel. A vastartályból több csövet vezetett el a földben egészen Zeno háza alá. A csövek végét beforrasztotta. A vastartály vizét melegítette, gőz keletkezett s egyszercsak a gőz nyomása széjjelnyomta a csöveket, melyek bizony lényegesen megrongálták Zeno házát. Zeno azt gondolta földrengés pusztított. Csak Antheminus halála után derült ki a turpisság. A középkorban elég nagy jelentőségű alkotás volt a francia II. Sylvester pápa által készített gözorgona, mely a rheimsi székesegyházban volt elhelyezve. Ennél az orgonánál a fújtató szerepét gőz pótolta, mely így az orgonasípok megszólaltatására használtatott fel.
