Iljin, Mihail: Az óra históriája. Az időmérés és az óra története (Budapest, 1945)

Első rész - Óra az "Ezeregyéjszakában"

utána új esztendő következik és az egész keZ' dődik élőiről.. .

Amint láthatjuk ez lehetett az első örökóra. Könnyű volt megindítani, csak rá kellett ereszteni a vizet, a vízvezeték vizét. Az automata elnevezésre ez az óra aztán igaz becsülettel rászolgált.

Ktesibios után még sokkal elmésebb, de még az övénél is bonyolultabb szerkezetű órákat csináltak. Ránk maradt egy kép, amely víziórát ábrázol. Külsőleg pontosan olyan, mint a mi mai óránk. Kerek óralap, körbenforgó mutatókkal, sőt még nehezéke is van. Csak éppen ez a nehezék nem volt olyan súlyos, mint a mi óráinkon, mert fából volt. Ez a fasúly, miként az úszókorong egy kis víztartóban úszott, amelyből folyton folyt a víz' sugár. Amint süllyedt a víz szintje, velesülylyedt az úszókorong is és a gép mozgásba jött.

ÓRA AZ

»EZEREGYÉJSZAKÁBAN«

Elkövetkezett az az idő, amikor a Földközi tenger partjain már civilizált népek éltek. így Görögországban, Itáliában és Egyiptomban.

56