Iljin, Mihail: Az óra históriája. Az időmérés és az óra története (Budapest, 1945)

Első rész - Alexandriai órások

nos isten tiszteletére emelt templomban he' lyezte el. Itt láthatjuk a képét is. Az óra így működött:

Az oszlopon az órákat arabs és római szá' mok jelzik. A római számok az éjjeli —, az arabs számok, a nappali órák jelzésére szol' gáltak. Maga az óralap is nagyon furcsa. Nem kerek, mint a mi mai óráinkon, hanem négy' zetformájú.

A mutatókat az órán azok a kis pálcikák he' lyettesítik, amelyeket egy kis szárnyas gyerek tart a kezében, a csőbe helyezett rúdon állva. A csövecske állandóan emelkedik és lassan' ként feltolja a gyereket az oszlop tetejéig. A gyerekkel együtt mozog az óra mutatója is: az a bizonyos pálcika, amely aztán a pontos időt mutatta. A szárnyas gyerek az oszlop Ellj ától a tetejéig pontosan 24 óra alatt kúszik fel. Utána a gyerek egyszerre lesiklott és az egész kezdődött élőiről. így működött ez az ősrégi vízióra.

De ez még nem minden. Abban az időben az órák időtartama, hossza, időszakonként változott. Ezért az oszlopon nem egy, hanem tizenkét beosztás volt. Minden hónapra egy. Az oszlop lassan maga is megfordult a ten'

52