Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: A transzformátor diadalútja
az első, nagyvárosi áramelosztó hálózatot tápláló távvezetékes vízierőmü. Felavatását a műszaki világ mint az elektrotechnika nagy sikerét ünnepelte. Az erőmű általános elrendezésében, az alkalmazott szerkezetekben és megoldási módokban, a korszerű gyakorlati igényeknek megfelelő üzemi segédeszközökben egyaránt megtalálhatók már azok az elvek és alapgondolatok, amelyek a transzformátor-rendszer mellett a korszerű villamosenergia gazdálkodás kifejlődésének alapjai. Bláthy már az első nagy olasz erőművekben megoldotta a meghajtóművek szabályozását és a generátorok párhuzamos járatásának problémáját. A legyőzendő nehézségek pedig óriásiak voltak. Jellemző erre, hogy az olyan nagyszerű tudósok is, mint Kittler Erasmus professzor, elméleti megfontolások alapján megoldhatatlannak vélték a feladatot, még akkor is, amikor Bláthy szabályozóinak segítségével az erőművekben már a közvetlenül meghajtott generátorok egész sora dolgozott párhuzamos üzemben. A fogyasztók egyenletes ellátásához nélkülözhetetlen állandó feszültség biztosítására Bláthy már 1886-ban önműködő feszültségszabályozót is szerkesztett. Motorjai közül legjelentősebb az 1890—91-es években kialakított egyfázisú kommutátoros motor, amelynek egy tízlóerős példányát a technikai fejlődés legjelentősebb eredményeit bemutató müncheni Deutsches Museum őrzi. Egyik legismertebb szerkezete a Bláthy-féle wattmérő vagy fogyasztásmérő, amely a transzformátor kicsinyített másával, a csengőhöz szükséges kis feszültséget előállító csengőreduktorral együtt ma már szinte minden lakásban megtalálható (1. XIX. képtábla. 2). Pontossága, megbízhatósága és a szerkezet egyszerűsége folytán mindenütt ezt a rendszert alkalmazzák. Zipernowskynak, Bláthynak és Dérinek az elektrotechnika fejlesztése terén kifejtett tevékenysége a technikatörténet egyik legnagyszerűbb fejezete. Transzformátor-rendszerük elterjedt az egész világon, a Ganz-gyár a legnagyobb külföldi villamossági üzemek egyenrangú vetélvtársa lett. Hiába akadályozták fejlődését a részvényes tőkések, akik a haladáshoz nélkülözhetetlen, de költséges kutatómunkák helyett a már bevált szerkezeti megoldások gyártásához ragaszkodtak (ezért távolították el az üzem éléről a gyárat naggyá tevő Mechwart Andrást is). És hiába igyekeztek a külföldi tőkések elgáncsolni a gyár fejlődését. A magyar elektrotechnikai ipar világhírét tönkretenni nem tudták. A villamos energia alkalmazása a termelőerők addig nem is remélt kifejlődésére, szinte egy második ipari forradalomra vezetett; az ipar és a kultúra fejlődésének hatalmas távlatait tárta fel. Az elektromosság felhasználásában rejlő lehetőségek teljes kiakná-87
