Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Németh Béla: Az első villamosmotor és dinamó
A dinamó feltalálásának, a dinamó elv kimondásának dicsősége Siemensé, holott az — anélkül, hogy Siemens érdemeit vitatni akarnék — elsősorban Jedlik Ányost illeti. Évekkel Siemens előtt fedezte fel a dinamó villamos elvet és készítette el a világ első dinamóját (1. XVII. képtábla, 2). Gépe és feljegyzései (1. XVII. képtábla, 3) ma is megvannak, úgyhogy Jedlik elsősége okmányszerűen bizonyítható. A budapesti egyetem fizikai intézete 1859-ből származó leltárának 127. oldalán a 24. tétel alatti bejegyzés — Jedlik keze írása — így hangzik: «Egysarki villanyindító (Unipolar Induktor), melynek vaslapból és rézhuzalokból készült és csak 12 tekerintésü sokszorozó jóban megszakadás nélküli villamfolyam indul meg, ha fekmentes helyzetű és ezen alakéi hengerre, miután egy vagy több Bunsen-féle elem villamsokszorozóján is kellően átvezettetik, az említett folyékony henger magától sebes forgásba jön, melynek iránya a készülék alapdeszkáján létező fordító (Commutator) által ellenkezővé változtathatik. Célszerű használhatás végett az eszköz rövid leírása és kezelési módja az alapdeszka alá csatolt írásban olvasható. Kigondolva lön Jedlik Ányos által, elkészítve pedig Nuss pesti gépész műhelyében.» A beszerzés ideje rovatban: «1861», az ár rovatban: «114 frt 94 kr» olvasható. Az említett ismertetés egyik oldalára a gép kapcsolási vázlatát rajzolta fel Jedlik, másik oldalára pedig a vázlat magyarázatát írta. Ennek szövege a következő: «7. Ha a-nál villamfolyam két Bunsen-féle elemből be-, e-nél pedig kivezettetik, akkor csak a delej maga ébresztetik fel. 2. Ha a-nál a villamfolyam legalább két Bunsen-féle elemből be-, d-nél pedig kivezettetik, a c és b szorítok rézhuzal által egymással összekötve vannak, akkor a villamfolyam, miután a delejt fölébresztette, a két delej sark körül 6 és 6 tekerintésből álló sokszorozó huzalt is átfutja és a delejt saját tengelye körül sebes forgásba hozza. Ugyanezen esetben, ha c szorítóval nem b szorító, hanem ... (a mondat nincs befejezve). 3. Ha a-nál a villamfolyam egy vagy két Bunsen-féle elemből be-, c-nél pedig kivezettetik, a sokszorozó huzal b és d szorittyúja közé egy érintői tájoló v. valamely galvanométer befoglaltatik, akkor a delejnek ellenkező irányban való forgatásával, mint a 2. pont alatt forgott, villamfolyam indíttatik meg, mely a delejtűt annál jobban eltéríti, minél sebesebb a forgatás. 4. Ha a és c szorítok egymás között rézhuzallal összeköttetnek, b és d szorítok közé pedig Bunsen-féle elemek helyett egy galvanométer vagy érintői tájoló foglaltatik, akkor a delej forgatása folytán a sokszorozóhuzalban villamfolyam indíttatik, mely a forgatott delej tekercsén átmenőén a delejt erősebbé teszi, az pedig ismét erősebb villamfolyamot indít s.a.t.» 80
