Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Seress János: A lebegő-keréktől a lökhajtásos repülőgépig
A LEBEGŐ-KERÉKTŐL A LÖKHAJTÁSOS REPÜLŐGÉPIG Az ember, miután meghódította a földet, becsvágyában a többi természeti elem legyőzésére vágyott. S nem sikertelenül. Csak egy elem nem engedelmeskedett neki — a levegő. Mind több tudós és álmodozó foglalkozott a repülés gondolatával, de a gyakorlati megoldás csak az elmúlt századfordulón vált lehetségessé. A próbálkozásokban kimagasló szerep jutott a magyar tudomány és technika jeleseinek is, mindenekelőtt Martin Lajosnak. Martin 1827-ben Budán született, mérnöknek készült. A szabadságharcban honvédtüzérként vett részt. A világosi fegyverletétel után büntetéshői mint közkatona szolgált 1851-ig az osztrák utászoknál. Parancsnokának feltűnt a fiatal ember nagy matematikai tudása, felvétette a tiszti akadémiára, s Martin csakhamar tisztté lett. Ekkoriban kezdett foglalkozni a röppentyű (mai szóval: rakétalövedék) problémájával; három évi kísérletezés után «forgó-röppentyűt» készített. Találmányát felszólítás ellenére sem volt hajlandó átadni az osztrák katonai hatóságoknak. Amikor 1856-ban Triesztbe került, ott a hajócsavar problémája foglalkoztatta. A gőzhajókon ebhen az időben kezdte felváltani a propeller-hajtás a lapátkereket. Martinnak az a gondolata támadt, hogy a forgó csavar repülőgépek hajtására is alkalmas lehet. Más kutatókat messze megelőzve, megállapította a propellerágak emelkedési szöge és a kifejtett vonóerő közötti összefüggéseket. A csavar hatásfokára vonatkozó számításait később a légcsavar megalkotásában figyelembe vették. Martin Lajos nevéhez fűződik még egy másik, ugyancsak rendkívül fontos repüléstechnikai találmány, ő gondolt ugyanis először arra, hogy a repülőgép szárnyain «csűrő»-felületeket (a szárnyaknak a repülésiránnyal ellentétes részén le-fel hajtható, a levegőellenállás irányát befolyásoló kormánylapokat) kell .alkalmazni, mert ezek helyzetének változtatásával a gépet az egyik vagy a másik oldalra billenthetik. Erre vonatkozólag a következőket írta: «Horizontális mozgás jő létre, ha a szárnylapokat lecsapáskor bizo-60
