Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Pap János: A gőzgép és gőzturbina hőskora
igazi rendi szerént a követskéket ki-vészi, le-tészi, s aképpen rakosgatja, hogy az ellene játszó Személy telylyességgel meg-nem tsalhatja, de egygy könynyen meg-se győzheti. Mind ezen mozgásokat pedig, mint afféle legfőbb játékos, olly gyorsasággal^ólytatj a. Jóllehet pedig az alkotója körülötte álldogál, néha egygy két lépésre távozik s másik asztalkán lévő ládátskába belé tekinget és a kéz mozgásaira való rugókat feltekeri; még sem lehetett mind ez ideig ennek azzal való legkisebb közlését is észrevenni, avagy azon emberkép rendes mozdulásainak okait feltalálni; ámbár sokszor 20-nál is többen voltak jelen, a kik mind ezekre szorgosan vigyáztak. Valamelly alattomban való tsalárdságot sem lehet gyanítani, mivel minden belső és külső készületeit megszokta a nézőknek mutogatni. Rövid szókkal: ha a folyvást játszást számba nem vesszük is; maga az emberi kéz mozgásainak ki-tsinálása egygy valóságos remekmunkája az alkotó-tudománynak, mechanikának . . .» A gép Berlinbe is eljutott, ahol Nagy Frigyes porosz király ült mellé egy játszmára. Erről sok mendemonda maradt fenn. Tóth Béla így írta le a találkozást: «Berlinben maga Nagy Frigyes, a szenvedélyes sakkjátékos hívta ki Kempelent. Az automata megverte a királyt is, kinek bámulata most csak fokozódott, és végre nagy summát kínált, hogy a titkot megtudja. Mondják, az egész magyarázat egy percig tartott, s akkor Nagy Frigyes nevetve jött ki a szobából: — Ezt egy gyerek is azonnal megfejthetné. De a dologról sohasem beszélt, mert Kempelennek hallgatást ígért, és különben is resteilte, hogy misztifikálták.» Kempelen gépéről csupán annyit, hogy belülről — rendkívül bonyolult mechanizmus segítségével — ember irányította. Erre a «trükkre» Kempelen életében azonban nem jöttek rá. A gép, sajnos, 1850 körül Amerikában elégett, tényleges szerkezeti megoldása tehát ma is ismeretlen. A X. és XI. képtábla a «titok» feltételezett megfejtését mutatja be, de még ma sem tisztázódott, hogy a gépben elrejtett ember hogyan kísérte figyelemmel az asztalon folyó játszmát. Ki tükrös, ki mágneses megoldásra gyanakszik. A sakkgép világsikere megalapozta Kempelen hírét, a bécsi udvar «házi technikusa» lett. «A Császári K. mulató kert Schönbrunnban most két jeles vízszöktető alkotmányokkal ékeskedik, amelylyek annak díszét jóval öregbítik. Ezek a Mechanika tudományjárói híres nevezetes Hazánkfiának, a Cs. K. M. Udvari Kamara Tanátsosának, Kempelen Farkas urnák találmányjai, s nem tsak a szemnek és elmének gyönyörködtetésére szolgálnak, hanem nagy hasznot is hajthatnak, mind, a különb-különbféle malmok és hámorok körül, 54
