Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: Millszekundumos robbantás a bányászatban
Volt akna, ahol 144 százalékkal emelkedett egy fejtés termelése, de 25 százalékos átlagos teljesítménynövekedéssel mindenütt számolni lehetett. Kóta szívósan küzdött a millszekundumos robbantás általános elterjesztéséért. Közben arra is volt gondja, hogy eljárását tovább tökéletesítse. Elsősorban néhány változtatást végzett a robbantó felszerelésen. Két újabb típusú időzítő berendezést alakított ki, amelyek közül az egyiket a makejevkai bányászati tudományos kutatóintézet segítségével szerkesztette meg. Az új időzítő berendezések egyszerűbben kezelhetők, s jobban állják azokat a megpróbáltatásokat, amelyeknek a bányában ki vannak téve. Bármilyen egyszerűen kezelhető és tartós is az időzítő berendezés, nyilvánvalóan kívánatosabb az a megoldás, amely magában a gyutacsban teszi lehetővé az időzítést. Ilyen irányban is biztató eredményekkel kecsegtetnek azok a kísérletek, amelyeket az újabban Kóta vezetése alatt álló Robbantástechnikai Kutató Intézetben Kiss József vegyészmérnök végez. Komlón már alkalmazták is a késleltetett időzítésű gyutacsokat, olyan kiváló eredménnyel, bogy a robbantási kísérleteket vezető lőmestert a vájárok nagy lelkesedésükben össze-vissza csókolták. A millszekundumos robbantásnak még további nagy lehetőségei vannak. A vibrációs hatás ugyanis kőzetfajtánként váltakozik, s Kóta arra törekszik, bogy a kőzetrengés periódusszámát kőzetnemenként is megállapítsa. Ennek feltétele az, hogy a kőzet belsejében keletkező hullámokról számszerű adatokat kapjunk. «Ilyen méréseket legjobb tudomásunk szerint még sehol sem tudnak végezni» — írta Kóta 1954 szeptemberében. Joggal tehette hozzá: «Nézze el az olvasó dicsekvésünket, ha azt mondjuk, hogy nekünk kezünkben van már ez a mérési módszer, amellyel a kőzet belsejében végbemenő alakváltozások időbeli lefolyását számszerűen meghatározhatjuk. Lassított filmfelvételeket is készítettünk, hogy ezeken tanulmányozhassuk a millszekundumos robbantást. A felvételekből megfigyelhetjük a szénfal viselkedését a különböző lyuktelepítési, töltési, fojtási, időzítési viszonyok között/» A millszekundumos robbantás tehát még nagy fejlődés előtt áll. De már eddigi, s főként Kóta József nevéhez fűződő eredményeivel is új fejezetet nyitott a bányászati robbantótechnika történetében. IRODALOM: Kóta József: Millszekundos robbantás. (1951.) Kóta József: I.őniester. (1953.) Kóta József: A millszekundos robbantás elterjesztéséről és fejlesztéséről. (Szabad Nép 1954. IX. 14.) 47
