Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: Millszekundumos robbantás a bányászatban
zik, hogy a hasznos munkakifejtés növelése céljából a fejtésre szánt kőzet szilárdságának megfelelően kell megválasztani a robbanóanyagot : nagyon szilárd kőzethez brizáns robbanóanyagot, kevésbé szilárdhoz lassabban robbanót. A kutatás ezekre a kérdésekre is választ adott. . Tisztázta továbbá, mennyi ideig kell szellőztetni és várni a munka folytatásával, amíg a robbanásnál keletkezett gázok, a vízgőz és az egyéb éghetetlen vagy el nem égett utótermékek felhígulnak, és a munkahely levegője a rendkívül mérgező szénmonoxidtól és a nitrózus gázoktól megszabadul. Éppígy megállapította azt is, miként lehet és kell elejét venni az olyan robbantásoknak, amelyeknél a robbanóanyag egy része — romlottsága vagy a fúrólyuk helytelen töltése miatt — «kifúvó lövések» formájában csak elég, s különösen nagy mennyiségű mérgező gázt hoz létre. E kutatások eredményeképpen alakultak ki a különféle bányászati robbanóanyagok, amelyekre jellemző, hogy a kezelésük közben előforduló, nem túlságosan durva külső hatások (ütés, dörzsölés, nyomogatás, vágás stb.) iránt érzéketlenek, hosszabb raktározás folyamán is megőrzik összetételüket, jól adagolhatóan, általában töltények formájában kerülnek forgalomba, kis mennyiségben is nagy a munkateljesítményük, előállításuk gazdaságos, nem fejlesztenek bizonyos mennyiségnél több mérgező gázt, és az előírt feltételek biztosítása esetén nem gyújtják meg a robbanóképes sújtóléget vagy szénporfelhőt. A bányászati robbantástechnikának ilyen magas fejlettségi foka sem jelentett azonban fekő határt. Tovább haladtunk:, beverették a bányászatban a millszekundumos robbantást, az elmúlt évtized egyik legfontosabb bányászati vívmányát. A millszekundumos robbantás lényege az, hogy a fúrólyukakban elhelyezett lőhetek sorra egymás után, mintegy 20—50 ezredmásodperces idő ö ökben robbannak. (Innen a neve, mert millszekundum magyarul ezredmásodpercet jelent.) Vagyis a millszekundumos robbantás a sorozatrobbantásnak egyik formája. Másik két formája: a pillanatgyújtás és az időzített gyújtás. A pillanatgyújtásnál a sorozat valamennyi töltete egyszerre robban, az időzített gyújtásnál pedig néhány másodperces időközökben követik egymást a robbanások. Ezredmásodperces hézagaival a millszekundumos robbantás átmenet az előbbi két gyújtásmód között. A 20—50 ezredmásodperces időközökben bekövetkező robbanások elnyújtott, vibrációhoz hasonló rezgéshullámokat okoznak (1. V. képtábla, 1), ezek összefolynak és kisebb kilengések formájá-42
