Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Nyárády Gábor: A bányákból széngyárak lesznek

azonban a rakodószerkezete. A fejtőfejjel lefejtett szén a gép előtt elhelyezett eke-berendezésre hull, innen csillagformájú terelő­karok seprik az eke közepén lévő nyílásba, majd egy vonszoló­vályúra kerül, amely a gép «farkáról» a csillébe vagy a szállítószalagra rakja. A gépet mozgató hernyótalp, valamint a rakodó- és szállító­­berendezés meghajtása hét villamosmotorral, a fejtőfejé pedig hidraulikus berendezéssel történik; ezeket a gép jobboldalán ülő gépész irányítja. (L. IV. képtábla, 1. és 2.) Néhány jellemző adat a gépről: súlya 6,5 tonna; kedvező üzemi feltételek mellett percenként 0,2 tonna szenet fejt és rak csillébe, egy nap alatt 26 métert haladhat előre a szénben. 1951-ben kezdte meg a Vörös Csillag Traktorgyár e géptípus sorozatgyártását, 1952-ben már 24 F-4 működött bányáinkban, 9500 méter vágatot hajtottak ki. Azóta újabb F-4-ek hagyták el a gyárat és segítik bányászainkat a széntermelés növelésében; 1953:ban 16 800, 1954-ben 10 900 méter vágatot készítettek, összesen akkora vágat­hosszat, amely megfelel a Budapest —Dorog távolságnak. Jelenleg már ez az országunkban legelterjedtebb vágathajtó gép, a fejtés és rakodás teljes gépesítésének legkorszerűbb eszköze. Még annyit az eddigiekhez, hogy alig fejeződtek be az F-4-gyel folytatott kísérletek, a feltalálók és bányagépszerkesztő gárdánk legjobbjai máris hozzákezdtek az F-5 terveinek elkészítéséhez. Olyan gépet hoztak létre, amely már nemcsak az elővájás, hanem a frontfejtés követelményeinek is megfelel. Ebből a célból jobb- és baloldalas rakodásra egyaránt használható rakodószerkezetet építettek rá, az F-4-hez képest csökkentették a motorok számát, könnyebb, csillenagyságú részegységekre szétszedhető kivitelre törekedtek. S még ezután sem álltak meg, már az F-6 gyártását készítik elő. Az F sorozatú fejtőgépek történetével napjainkhoz értünk, de még nem merítettük ki Ajtav Zoltán feltalálói munkásságának eredményeit. Bányagépészetünk egyéb területeit is jelentős al­kotásokkal gazdagította. Egyik találmánya például az új rendszerű ütve működő villamos fejtőkalapács, amely előreláthatólag nagyobb hatásfokkal használható majd a többi villamos fejtőkalapácsnál. Egy másik a bolvgómüves kaparószalag egyszerűsített formája; ezzel a hajtómű helyszükségletét a korábbinak egyhatodára csök­kenti. Nagyértékű Ajtay Zoltán körforgással működő szénfúró­gépe is, amelyet Korbuly János gépészmérnökkel közösen tervezett. E gépnek a többi között az az előnye, hogy súlya a jelenleg hasz­nálatos villamos fúrógépekének alig fele, az áramütés veszélyét kiküszöböli, nagymértékben meggyorsítja a fúrólyukak készítését. A fejtőgépek mellett legjelentősebb azonban Ajtay Zoltánnak 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom