Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Vajda Pál: Sorokban régi magyar találmányokról - Hangosfilm és távolbalátó - Ultramikroszkóp

találmányt, maguk gyártották akkumulátoraikat. Később Schenek még jobban tökéletesítette a találmányt, oly eredményesen, hogy például a Selmecbányái akadémiát világító akkumulátorok tíz évig egyfolytában kifogástalanul működtek.

Hangosfilm és távolbalátó

A hangosfilm és a távolbalátás úttörője volt Mihály Dénes (1894—1954). Még az első világháború előtt, egészen fiatal korában kezdte meg kísérleteit a hangnak fényelektromos úton való rögzítésére. 1916-ban készült el első kísérleti készüléke, amely felvett és le is játszott egy nyolcméteres hangosfilmet. Projektorfonja a vetítőfelület mellett elhelyezett fotocellára vetítette ki a hangcsíkot. Mihály Dénes volt az első, aki televíziós célokra felhasználta a csőerősítőt. Telehor elnevezésű készülékével több kilométer távolságra sikerült képeket átvinnie (1919). 1922-ben megjelent könyvében rámutatott a televízió technikai lehetőségére. 1928-ban mutatta be első spirállyuktárcsás televíziós készülékét; ennek továbbfejlesztett példányait még a második világháború előtt is gyártották Németországban.

Ultramikroszkóp

Az ultramikroszkóp (1903), a membránszürő (1918) és az ultraszűrő (1922) feltálálója, a kolloidkémia megalapítója és egyik legkiválóbb kutatója a Nobel-díjas Zsigmondy Richárd (1865—1929) vegyész volt. Az ultramikroszkópot a német Siedentopffal együtt a fény hullámhosszánál kisebb részecskék megfigyelésére szerkesztette. Abból a jelenségből indult ki, hogy ha sötét látótér előtt elhelyezett kolloidoldatot oldalról erős fénnyel megvilágítunk, a fény a hullámhosszánál kisebb lebegő részecskéken is elhajlást szenved. Ha ez a szórt fény a szemünkbe jut, a részecskéket észlelhetővé teszi. Alakjukról nem kapunk képet, csupán fénylő pontocskáknak látjuk őket, mint a szobába beeső napsugarak pályáján jól látható szállongó porszemeket. Ilyenkor is a kis porszemek által szórt fényt észleljük, anélkül, hogy alakjukról vagy szerkezetükről képet kapnánk. Bizonyos vizsgálatoknál azonban ez az észlelés is elegendő.

181