Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nemes Iván: A sulykolástól a gabonaszeletelőgépig
ban hé j mentes fehérliszt készíthető. A végek vagy együttesen őrölhetők, vagy külön a csírás- és külön az úgynevezett szakállrészek. A csírásrészekből vitamindús liszt készíthető, a legkevesebb fehérlisztet tartalmazó szakállrészek pedig minden további feldolgozás nélkül kitűnően felhasználhatók takarmányozásra. Vizsgáljuk meg ezekután, milyen eredmények érhetők el a Rajkai-féle szeleteléses őrlési eljárással. A szokásos őrlési eljárásnál hámozógéppel kell megtisztítani a gabonaszem felületét a portól, a sártól, a csírától és részben a liszt színét rontó szakálltól. A szeleteléses eljárásnál a szakállrész egyáltalán nem kerül feldolgozásra, tehát a sok energiát fogyasztó hámozógép feleslegessé válik. Az egyébként sem tökéletes működésű hámozógép kiiktatása már a gabona tisztításánál jelentős energiamegtakarítást eredményez, hiszen a tisztítóberendezések energiaszükségletének 40—45 százalékát éppen ez a gép fogyasztja. Nincs szükség a jelenleg dolgozó őrlési gépek és a hozzájuk tartozó különféle segédgépek, közlőművek, meghajtószíiak nagy részére sem. Ezek kikapcsolásával természetesen tovább csökken az energiafogyasztás is. Mindez anélkül érhető el, hogy akár a termelékenység, akár a minőség csökkenne. A további őrlési folyamatoknál is jelentős energiamegtakarítás mutatkozik, hiszen az aprítástól teljesen eltérő szeletelési feldolgozásmód — mint erre már rámutattunk — kevés erőszükséglettel oldható meg. Elméleti számítások és tapasztalati adatok bizonyítják, hogy a szeleteléses őrlésnél a jelenlegi módszerrel fogyasztott összes energia 35 — 40 százaléka takarítható meg, ami évi 15 millió mázsa gabona feldolgozását véve alapul, kb. 30 millió kW /óra energiamegtakarítást jelent. Ez az energiamennyiség 100 darab 5 lóerős esztergapad energiaszükségletének kielégítéséhez — napi 8 órás munkaidőt számítva — tíz ezer napra elegendő. A Rajkai-féle szeletelés további előnye, hogy rendkívüli mértékben fokozza a malomipar termelékenységét. Az eddigi eljárás egyik nagy hátránya, hogy minél több őrlési rendszerrel dolgozik a malom, annál kisebb az egy gépre eső termelékenység. A szeleteléses eljárás ellenben lényegesen csökkenti a szükséges őrlési rendszerek számát, és így az őrlőgépek és az összes segédgépek termelékenységét mintegy 80 százalékkal növeli. A találmány legnagyobb jelentőségű eredménye azonban, amely mindannyiunkat naponta érint, a minőség javulása. Számtalan kísérleti őrlés bizo* nyitotta be, hogy az új eljárással a fehérliszt-hozam 70—80 száza^ lékkal emelkedik. De a minőségi különbség nemcsak a fehérliszthozam növekedésében jelentkezik, hanem a lisztek süthetőségi m
