Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Németh Béla: Korszerű műőrlés hengerszékkel
KORSZERŰ MŰ ŐRLÉS HENGERSZÉKKEL 1859. november 29-én egy rokonszenves külsejű, nyurga fiatalember érkezett Nürnbergből Pestre. Két-három napig szándékozott a magyar fővárosban tartózkodni; Przemyslbe igyekezett, oda nevezték ki vasúti mühelyfelügyelővé. Utazását azért szakította meg, hogy meglátogassa az egyik nürnbergi vasgyárban megismert barátját, Eichleiter Antalt, aki néhány év óta Ganz Ábrahám öntödéjének felügyelője volt. A rövid időre tervezett látogatás azonban váratlanul hosszúra nyúlt . . . közel fél évszázadig tartott. Mert a fiatalember — Mechwart András — végleg Magyarországon maradt. Mielőtt közelebbről megismerkednénk Mechwart Andrással, forgassuk vissza még néhány évvel a naptárt. 1842-ben egy ifjú vasöntő, Ganz Ábrahám Magyarországra jött szerencsét próbálni. Svájcból érkezett, s csakhamar elhelyezkedett a József műmalomban. Két évig dolgozott a malomban, majd 1844-ben Budán egy kis vasöntőműhelyt alapított. A műhely Ganz szorgalma és hozzáértése folytán gyorsan fejlődött, úgyhogy a Lánchíd vastartói, majd a szegedi vasúti híd vasoszlopai is itt készültek. Elsősorban azonban gabonaőrlésre használt hengereket, úgynevezett hengerszékeket gyártott. Eleinte nem nagy sikerrel, a hengerszékek ugyanis nem voltak elég kemények, s a velük őrölt liszt minősége nem elégítette ki az igényeket. De Ganz 1846-ban megismerkedett a «kéregöntéssel», s ezzel az eljárással kezdte gyártani a hengerszékeket is. Kéregöntvény (keményöntvény) az olyan vasöntvény, amelynek némely része (jobbára a felszíne) a hirtelen lehűtés következtében lényegesen keményebb a többi résznél. A keményebb rész fehér színű, a lágyabb rész szürke. Kéregöntvény általában az az öntöttvas alkotórész, amelynek nagy kopást kell kiállnia. A kéregöntéssel készült hengerek már megfelelők voltak; számos magyar, majd külföldi malmot szereltek fel Ganz hengerszékeivel. Az üzem 1854-ben teljesen áttért a kéregöntésre, vasúti kerekeket is kezdett gyártani. Egyéb gyártmányokon kívül 1859-ig, 156
