Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: A gyorsabb és jobb cserzés módszerei
a króm cserzés egy százalék szilárd krómtimsó felhasználásával. Króm cserzés után a bőröket 2—3 napra bakra helyezik, pihentetés céljából. A savtalanítás elhagyásával kezdődik az eljárás befejező, de hosszabb része, a növényi cserzés. Három ütemben hajtják végre. Mindegyik ütemben három-három napig forgatják a bőröket magas koncentrációjú cserzőlevekkel telt hordókban. A cserzőlé hőmérséklete a három fázisban fokozatosan emelkedik, 32—34 G fokig. Összetétele az első két fázisban nagyjából azonos, a harmadikban eltérő. Az összetételben a cserlevek úgynevezett arányszámának s főként a tannintartalomnak van jelentősége. A cserzőlé alapanyagai a hozzánemértők előtt is ismert cserzőanyagok: a gesztenye, a tölgy mellett a quebracho, a trillo-valex. valamint a magyar gyártmányú lignotán műcserzőanyag. A növényi cserzéssel az eljárás befejeződött: 15 nap alatt elkészült a talpbőr a korábbi 90—100 napos cserzés helyett. Emellett lehetővé vált az eddig felhasznált cserzőanyag-mennyiség 20 százalékának megtakarítása, bár változatlanul mód van a lassú cserzésnél használatos mü-cserzőanyagok alkalmazására is. A gyorscserzés egyébként kalóriamegtakarítást is biztosít; a lassú cserzésnél használt nagy cserlé-mennyiség helyett ugyanis csak kis cserlémennyiség melegítését igényli. A cserzés helyszükséglete is csökken a korábbinak mintegy kétharmadával, és jórészt elmaradnak a szivattyúzási és más munkák. S ami talán a legfontosabb: a gyorscserzéssel készült talpbőr kopási ellenállása 20—40 százalékkal jobb mint a króm cserzéssel készült talpbőré. Vagyis az új eljárás számokban alig felbecsülhető minőségi eredményt mutat fel. Ezt fejezi ki szerény szűkszavúsággal az a mondat, amelyet a feltalálók fogalmazásában bevezetésül idéztünk: «eljárás tartósabb talp előállítására». A feltalálók nevét eddig szándékosan nem említettük. Szeretnek szerényen a háttérbe húzódni. Legszívesebben a Táncsics bőrgyár kollektívájának nevezik magukat, s úgy állítják be eredményüket, mint a gyár teljesítményét. S valóban, a gyorscserzés kidolgozása az egész gyár sikere. Ott született meg a gondolat, ott bírálták, vizsgálták a régi eljárásokat és keresték az újat, míg megtalálták. Ott kísérletezték ki a bőrgyári munkások közreműködésével, ott kezdték először alkalmazni. A gyorscserzés kollektív munka eredménye, sok kutató, szakember, munkás együttes törekvésének gyümölcse. Hogyan jöhetett létre? Ügy, hogy feltalálói nem egyéni érvényesülésre törtek, hanem népgazdaságunk egy fontos problémáját akarták vállvetve megoldani. írjuk ide mégis a nevüket; hadd véssük emlékezetünkbe. A feltalálók: Seszták Ferenc főmérnök, Vajda György főmérnök, Szikora László gyárrészleg-vezető és Keskeny Ferenc mérnök. Ha nevük 253
